• Köztársasági elnöki köszöntő
• Miniszterelnöki köszöntő
• Miniszteri köszöntő
• Elnöki köszöntő

Köztársasági elnöki köszöntő

Tisztelt Meteorológusok!

„Részemről kevés villanyos zivatart hagytam, különösen 1870. óta, megfigyelés nélkül, s miután azt többnyire, sőt mindig zsebspectroscoppal tettem, melyet folyvást magammal hordok, nem adom nap s óra időben, csak néhánynak jegyeztem fel dátumát, mely a többitől igen eltér, azonfelül megfigyeléseim nem is mind Gyalláról datálódnak, hanem több rendbeli Ostendeből, Bonnból, Londonból, Brightonból és Ischl vidékéről, sőt egy-kettőt vasuton is volt alkalmam észlelni” – olvashatjuk a Meteorológiai és Földdelejességi Intézet egykori vezetőjének beszámoló sorait a Csillagászati megfigyeléseim 1874-75-ben című kiadványában. Konkoly-Thege Miklós a csillagok és meteorok világának legkiválóbb ismerőjeként lett a meteorológia első embere. Ő építette meg és szerelte fel gazdagon szervezetük patinás székházát. Ő tette erőssé a szakma megbecsülését. Szenvedélye volt az égbolt, a természet tüneményeinek és titkos törvényeinek megértése.

150 év, tekintélyt parancsoló idő. Az Országos Meteorológiai Szolgálat története 1870-ben kezdődött, itt a budai vár oldalában, a közeli Főreáliskolában, ahol Schenzl Guidó igazgató kiépítette a történelmi jelenőségű meteorológiai megfigyelőállomását. Az első igazgató rendületlenül kutatta az időjárás alakulását, jelenségeit, közben lankadatlanul tanította és tette kíváncsivá diákjait. A magyar meteorológia történelme azonban még nála is messzebbre nyúlik. A Nagyszombati Egyetemen 1753 óta használtak hő-, pára-, szél- és légnyomásmérő eszközöket, amikkel rendszeres időjárási méréseket végeztek.

„Az ember hallja, (...) az intéseket és figyelmeztetéseket, a világmindenség óvó-igazító zörejeit... Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába” – írta Márai Sándor.

Lesz-e elég víz a kútban? Kap-e a hajó vitorlája szelet? Felperzseli-e a nap a vetést? Felázik-e a csatatér? Elfagynak-e vízvezetékek? Milyen irányban mozog a hurrikán? Maga alá temeti-e a hó a várost? Megannyi életbevágó kérdés, amelyekre csak Önök tudják a választ. Mint ahogy arra is Önök figyelmeztethetnek bennünket, hogy mi várható a klímaváltozás terén. Nem kevesebb, mint civilizációnk jövője, élhető környezetünk megóvása a tét.

Köszönöm, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai immár másfélszáz éve minden szükséges információt megadnak a Kárpát-medencében élőknek, köztünk nekünk, döntéshozóknak is. Jubileumi ünnepségük alkalmából kívánok Mindannyiuknak további sok sikert, eredményes munkát és jó egészséget!

Budapest, 2020. szeptember 23.

Tisztelettel,
Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

- PDF változat letöltése

Miniszterelnöki köszöntő

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Aligha van még egy hivatás a világon, amelynek gyakorlását akkora figyelem övezné, mint az Önökét.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseihez naponta több millió honfitársunk igazítja az életét, ami rendkívül nagy felelősséget ró a szervezet minden munkatársára. Büszkék vagyunk arra, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat, melynek jogelődje az elsők között jött létre Európában, már másfél évszázadnyi tudásanyaggal a tarsolyában tájékoztat bennünket Magyarország időjárásáról.

Ezzel a tapasztalati háttérrel, valamint a napjaink fokozottabb társadalmi elvárásainak megfelelő, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő színvonalú munkájukkal pedig Önök nemcsak az előttünk álló napok tervezését segítik elő, hanem könnyebbé teszik például a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban dolgozók életét is. Minden magyar ember nevében szeretném megköszönni, hogy figyelmeztető előrejelzéseikkel védik életünket, biztonságunkat és lehetővé teszik a felkészülést arra, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek minél kisebb anyagi kárt okozzanak hazánkban.

Engedjék meg, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat 150 éves jubileumához ezúton gratuláljak, és további sok sikert kívánjak a következő másfél évszázadhoz.

Budapest, 2020. szeptember 17.

Tisztelettel:
Orbán Viktor
Magyarország miniszerelnöke

- PDF változat letöltése

Miniszteri köszöntő

Megbízhatóság, hitelesség, kiszámíthatóság: ezek a szavak juthatnak eszünkbe az Országos Meteorológiai Szolgálatról, mivel mindennapjainkban azt tapasztalhatjuk, professzionális munkájuknak köszönhetően mindig gondoskodnak rólunk, időben tájékoztatnak, és ha kell, figyelmeztetnek minket a veszélyes időjárási eseményekre.

Önmagában már ez a feladat is igen dicséretes, ez a lakosság számára leglátványosabb, de az OMSZ hivatása messze túlmutat az információszolgáltatáson.

A 150 évre visszanyúló tradíciót folytatva jelenleg is legfontosabb tevékenységeik közé tartozik a meteorológiai adat- és információgyűjtés, valamint ezek elemzése, ellenőrzése, ennek megfelelően a különböző mérő- és megfigyelőhálózatok működtetése, valamint időjárás-előrejelzések, veszélyjelzések készítése, kiadása és a kutatás-fejlesztés.

Manapság, amikor éppen aszályt sújt, amikor egymást érik a szélsőséges időjárási jelenségek, amikor nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a klímaváltozás negatív hatásait és aktívan kell cselekednünk, akkor még jobban felértékelődik, hogy van egy stabil szervezet, ahol a dolgozók nemzetközi szinten is kiemelkedő szaktudására, felelősségteljes hozzáértésére és tapasztalatára hosszú távon is támaszkodhatunk. A globális éghajlatváltozás következményeként az emberek egyre kiszolgáltatottabbak, a gazdasági eszközök pedig egyre sérülékenyebbek a problémák megoldásában. Ez azt is jelenti, hogy az OMSZ stratégiai fontossága gazdasági, természetvédelmi és társadalmi szempontból is felbecsülhetetlen.

Ez a másfél évszázad nemcsak az intézmény szakmaiságán hagyott nyomott, hanem a kollégák munkamorálján, értékrendjén és céljain is, amit töretlenül képviselnek.

Bízom benne, hogy ezen a régmúltban megkezdett úton továbbra is közösen haladhat az Agrárminisztérium és az Országos Meteorológiai Szolgálat, és megújult lelkesedéssel támaszkodhatunk egymásra.

Munkájukat ezúton is köszönöm és megannyi szakmai sikert kívánok!

Tisztelettel,
Nagy István
agrárminiszter

Elnöki köszöntő

Kedves Látogató!

Május 3. az Országos Meteorológiai Szolgálat születésnapja. Immár 150 éve. Hosszú volt az út, amíg a magyar meteorológiai szolgálat a kezdeti, botladozó lépésektől eljutott a napjaink – Közép-Európában is kiemelkedő színvonalú – szolgáltatási palettájáig. Másfél évszázad alatt sokat változott a tudomány, az eszközpark, a mindennapi szakmai tevékenység. Néhány dolog azonban állandó maradt: a szakmaszeretet, az elhivatottság, a felelősségvállalás és a szűnni nem akaró tanulás és fejlődés utáni vágy. Hiszen aki meteorológus lesz, nem szakmát, hanem hivatást választ.

Az időjárási viszonyok megismerése, feltérképezése már hosszú évszázadok óta létfontosságú az emberiség számára. Ennek jegyében jegyezte ellen Ferenc József 1870. április 8-án a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló határozatot, amely a Budapesti Közlöny 1870. május 3-i számában jelent meg. A létrehozott intézmény, amely európai viszonylatban is az elsők között jött létre, Schenzl Guido igazgató vezetésével kezdte meg a meteorológiai állomáshálózat fejlesztését, a meteorológiai mérések szervezését, kiértékelését, valamint az ország éghajlati viszonyainak feltárását. Az időjárás előrejelzése csak évekkel később, Konkoly-Thege Miklós igazgatói működése idején került a feladatok közé. Így mérföldkőnek számít az 1891-es esztendő, amikortól naponta térképes „Időjárási sürgöny-jelentést” adott ki a Prognózis osztály. Gyors ütemben fejlődött a megfigyelő hálózat is. 1900-ban pedig már 765 meteorológiai állomás működött az akkori Magyarország területén, melyek közül 146 naponta háromszor észlelt.

1910-ben készült el – Neuschloss Kornél tervei alapján – az Országos Meteorológiai Szolgálat központjának jelenleg is otthont adó épület a Kitaibel Pál u. 1. szám alatt. Az 1920-as évek végétől elindultak a repülésmeteorológia kiszolgálását célzó magaslégköri mérések. 1934 nyarán pedig megalakult a balatoni viharjelző szolgálat Siófokon.

A második világháború után a feladatok kibővültek: a meteorológiai intézet vette át a polgári légiforgalom meteorológiai kiszolgálását. 1950-ben Magyarország alapítótagja volt a Meteorológiai Világszervezetnek, a WMO-nak, amely az 1873-ban létrehozott Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (IMO) jogutódjaként jött létre, s az ENSZ szakosított intézményévé vált. 1952-ben – sok vidéki obszervatórium mellett – átadásra került a Marczell György Obszervatórium Pestlőrincen, ahol május 1-jével megkezdődtek a rendszeres rádiószondás mérések is.

Az intézmény pontosan 50 éve, 1970-ben vette fel a jelenleg is használt nevét, amely akkoriban három egységre, a Központi Előrejelző Intézetre, a Központi Meteorológiai Intézetre és a Központi Légkörfizikai Intézetre tagolódott. Az intézeti struktúra 1992-ben szűnt meg, amikor az OMSZ jelentős modernizációs programot hajtott végre, melyben a megfigyelő hálózat és az informatikai rendszer korszerűsítése, valamint a jelentős európai nemzetközi meteorológiai szervezetekhez való csatlakozás játszotta a főszerepet.

A napjainkban tapasztalható rohamos gazdasági, műszaki és informatikai fejlődés, valamint az európai integráció nem hagyja érintetlenül a nemzeti meteorológiai szolgálatokat sem. Felgyorsult világunkban napról-napra fokozódik a társadalom időjárásnak való kitettsége, mely egyre magasabb követelményeket támaszt felénk. Ennek következtében az Országos Meteorológiai Szolgálat szervezeti struktúrája az elmúlt évben ismét átalakításra került, s párhuzamosan megtörtént az informatikai és távérzékelési eszközpark teljeskörű megújítása is. Hosszú évek kitartó munkájának köszönhetően az OMSZ jelenleg Közép-Kelet Európában is egyedülálló professzionális mérőhálózatot üzemeltet.

Az elmúlt 150 év során elődeink mindig az adott kor tudásának és technikai színvonalának megfelelően tevékenykedtek, így az Országos Meteorológiai Szolgálat mára egy nagy tapasztalattal rendelkező intézményként igyekszik válaszolni a jelen kor kihívásaira. Az időjárás, az éghajlat és a levegőkörnyezet témaköreiben továbbra is sokrétű feladatot látunk el: a mérési, üzemeltetési feladatoktól kezdve a napi operatív tevékenységeken, az időjárás előrejelzésén és a veszélyjelzésen át a kutatás-fejlesztésig, ismeretátadásig, szemléletformálásig.

Számos új kihívás előtt állunk. De ami 150 esztendővel ezelőtt igaz volt, ma hatványozottan az. Másfél évszázada még kevesen csodálkoztak rá a meteorológiai kutatások eredményeire annak ellenére, hogy a hétköznapi ember életét befolyásoló hatása akkor sem volt kisebb. De a tudományos műhelyekben, kutatóintézetekben folyó munkát a közvélemény alig ismerte. A XXI. századra azonban nem csupán kutatásból, de a tudományos eredményekre fogékony emberből is lényegesen több lett. A társadalom érdeklődővé, érzékennyé és számon kérővé vált. Így a meteorológia napjainkra a mindennapi élet szerves része lett mindamellett, hogy a gazdaság és gazdálkodás fontos befolyásoló tényezője, s a jövő problémáinak megoldásában komoly szerepet játszó tudomány és erőforrás. Ezért az elmúlt években jelentősen felértékelődött a nemzeti meteorológiai szolgálatok szerepe, illetve az általuk végzett meteorológiai tevékenység is. A nemzetgazdaság és a társadalom megbízható meteorológiai információval történő folyamatos ellátása pedig felelősségteljes munkát ró a meteorológusokra. Az élet- és a vagyonvédelem, a környezet védelme, a repülés biztonsága, a hon- és katasztrófavédelem, a várható klímaváltozásra való felkészülés pontos, megbízható és összehangolt munkát vár el a szolgálattól.

Ebben az évben nem csak a 150 esztendővel ezelőtt alapított és szervezett formát öltött intézmény előtt tisztelgünk, de tisztelettel emlékezünk, s ünnepeljük az egykori hősöket, nagy elődöket, akik hivatásul a meteorológiát választották. Akik ismerőssé akarták tenni az ismeretlent, jól láthatóvá azt, ami mások számára láthatatlan. Szolgáltak, felfedeztek, alkottak vagy akár oktattak. Magasra tették a mércét!

Székházunkba, a Kitaibel Pál utcai épületbe lépve az ember önkéntelenül lelassítja lépteit. Egy különleges világba csöppen. Ahol a történelmi múlt a jelen részévé válik. A tágas folyósokon járva a múzeumi tárlókból ránk köszönnek a korabeli eszközök, az ablakokon kipillantva eszünkbe jutnak a régi korok meteorológusai, jól ismertek és ismeretlenek, akik az asztalok fölé görnyedve, térképeket rajzolva vagy akár az ablakmélyedésekben gondolkodva próbálhattak megfelelni saját koruk kihívásainak. S lerakták annak a nagyhírű, sikeres intézetnek az alapjait, amelyet napjainkban az Országos Meteorológiai Szolgálat név és az OMSZ rövidítés fémjelez szerte Európában és a nagyvilágban.