Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodell-szimulációk elvégzésével és reprezentatív adatbázis fejlesztésével

2022. március 30-án rendeztük meg a KlimAdat projekt záró eseményét. A rendezvény célja a projekt 6 éves időtartama alatt megvalósított szakmai és informatikai fejlesztések, valamint a projekt végső eredményeként elkészült KlimAdat éghajlati adatokat megjelenítő webes alkalmazás bemutatása volt.

A rendezvényt Szűcs Mihály az OMSZ nemzetközi elnökhelyettese, az Előrejelzési és Éghajlati Főosztály vezetője nyitotta meg. Beszédében kitért a Szolgálat nyílt adatpolitikájának törekvéseire, melybe jól illeszkedik a most megnyitott KlimAdat adatbázis éghajlati információs rendszere.

Ezt követte dr. Rábai Mónika, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Klímapolitikai Főosztálya vezetőjének előadása, aki bemutatta Magyarország és az Európai Unió éghajlatváltozással kapcsolatos alkalmazkodási és mérséklési céljait, programjait. Az előadó hangsúlyozta, hogy a KlimAdat adatbázis Magyarországra és Budapestre vonatkozó információi hasznos tudásanyagként szolgálnak az új fejlesztések éghajlatváltozással szembeni felkészülésének támogatására, s előremutatónak találta az éghajlati információk szabad hozzáférhetőségét.

A szakmai előadásokat megelőzően Allaga-Zsebeházi Gabriella, a projekt koordinátora, egy rövid áttekintőt adott a projektről. A legfőbb célkitűzés egy olyan mérési és modellezett éghajlati adatokat tartalmazó rendszer létrehozása volt, amely segíti az éghajlatváltozással kapcsolatos társtudományok, szakpolitikai és gazdasági ágazatok alkalmazkodási feladatait. A projektben folytatott éghajlati modellezési munkák támogatására több informatikai fejlesztés is megvalósult. Az OMSZ beszerzett egy nagyteljesítményű HPE Apollo típusú szuperszámítógépet, s több infrastrukturális fejlesztést hajtott végre a szuperszámítógépek zavartalan működésének biztosításához. A KlimAdat alkalmazás alapját szolgáltató ArcGIS szoftvereket és a térinformatikai fejlesztéseket a GDi Hungary Kft. biztosította. A projektben nagy hangsúlyt fektettünk az éghajlati adatok felhasználóival való konzultációra. Három alkalommal rendeztünk felhasználói konzultációs workshopot, ahol a résztvevőknek lehetőségük nyílt a KlimAdat alkalmazással kapcsolatos igényeik megfogalmazására, majd az alkalmazás tesztelésére.

Kovácsné Izsák Beatrix, az OMSZ Éghajlati Osztályának munkatársa ismertette a rácsponti mérési adatbázissal kapcsolatos fejlesztéseket. A megfigyeléseken alapuló, térben és időben reprezentatív, napi adatokat tartalmazó rácsponti adatbázist minden évben frissítették az elmúlt évek adataival. Ehhez az OMSZ-ban kifejlesztett MASH szoftverrel a nyers méréseket homogenizálták, pótolták és egy alapos minőség-ellenőrzésnek vetették alá. Ezután szintén az OMSZ-beli fejlesztésű MISH szoftverrel az idősorokat rácsrendszerre interpolálták. A projektben hatóránkénti méréseken alapuló rácsponti adatbázis is elkészült, amely módszertani fejlesztéseket és a MISH szoftver továbbfejlesztését igényelte. A fejlesztést a VARIMAX Bt. valósította meg.

Bán Beatrix, a Modellezési Osztály Klímamodellező Csoportjának munkatársa, előadásában összefoglalta az ALADIN-Climate és a REMO regionális klímamodellekkel készült kísérletek többlépcsős folyamatát. Egy modellezési ciklus első lépéseként tesztkísérleteket végzünk, amelyben meghatározzuk a modell legfőbb beállításait, az optimális integrálási tartományát. Ezt követték a validációs modellkísérletek, melyek során azt vizsgálták, hogy a modellek milyen hibákkal írják le az 1981–2000 időszak éghajlati jellemzőit a CarpatClim-HU mérési adatbázishoz viszonyítva. Az ALADIN-Climate nyár kivételével túl alacsony, a REMO túl magas átlaghőmérsékletet mutatott, az átlagos csapadékösszeget mindkét modell az év nagy részében felülbecsülte. A jövőbeli projekciós kísérleteket a közepes és a magas antropogén kibocsátást feltételező RCP4.5 és RCP8.5 forgatókönyvek figyelembevételével készítették, s az így kapott 4 tagú szimuláció-együttes képezi a KlimAdat rendszer jövőre vonatkozó regionális éghajlati információinak alapját. Az éves átlaghőmérséklet emelkedése 2071–2100-ra 2-4 °C lehet, nyáron és télen azonban ennél fokozottabb mértékű melegedéssel számolhatunk. Ennek következtében a fagyos napok az ország nyugati felében akár el is tűnhetnek. A szimulációk az éves csapadékmennyiségre vonatkozóan – legfeljebb 24 %-os – növekedést feltételeznek a XXI. század végére, a nyári csapadékváltozás iránya azonban bizonytalan.

Allaga-Zsebeházi Gabriella a városi éghajlati modellkísérletek eredményeit mutatta be. A kísérletek során az ALADIN-Climate regionális klímamodell eredményeit a SURFEX felszíni modellel finomították Budapestre 1 km-es felbontást alkalmazva. A validációs kísérletek alapján a modell az évszakos átlagos hősziget-intenzitás (a városi és külterületi hőmérsékletkülönbséget) napi menetét is jól közelíti. Nyáron azonban az ALADIN hőmérséklet-felülbecslése átöröklődik a SURFEX modellbe, ami a felszínhőmérséklet leírásában hibákhoz vezet. A jövőre vonatkozó RCP4.5 és RCP8.5 forgatókönyvekkel készített két kísérlet alapján a fővárosban elsősorban nyáron néhány tized fokkal mérsékeltebb hőmérséklet-emelkedés várható a jövőben a városkörnyéki természetes területekhez képest, aminek következtében a hősziget-intenzitás némileg csökken. Ez a negatív változás azonban a hősziget-intenzitás mértékénél egy nagyságrenddel kisebb, emiatt a város felett továbbra is magasabb átlaghőmérséklet és több magas hőmérséklettel kapcsolatos esemény várható a jövőben környezetéhez képest.

Szépszó Gabriella, a Modellezési Osztály vezetője, előadásában bemutatta a KlimAdat adatbázist és a hozzá tartozó webes alkalmazást. Elmondta, hogy céljuk egy kimondottan éghajlati információkra fókuszáló adatbázis kifejlesztése volt, amihez mérési adatokat, regionális és városi klímaszimulációk eredményeit használták fel. Az alkalmazás segítségével hőmérséklettel és csapadékkal kapcsolatos éghajlati indikátorok múltbeli átlagos és jövőben várható értéke tekinthető meg Magyarországra és Budapestre többféle területi lehatárolásban térképes és grafikonos formában. A megjelenített információk kétféle formátumban is letölthetők, melyek lehetővé teszik a további feldolgozást is (az eredeti forrás feltüntetésével). A felület minden érdeklődő számára regisztráció nélkül elérhető a https://klimadat.met.hu címen. Használatát egy rövid szakmai és technikai segédlet támogatja, kérdéseket feltenni és igényeket megfogalmazni pedig a klimadinamika@met.hu email címen lehet.

A rendezvény zárásaként a projektvezető rövid kitekintést adott a mérésekkel és klímamodellezéssel kapcsolatos fejlesztési tervekről, valamint köszönetet mondott a projekten dolgozó kollégáknak és külsős partnereknek.

Előadások:
  • Rábai Mónika: 1-RabaiM_KlimAdat_zaro_20220330.pdf
  • Allaga-Zsebeházi Gabriella: 2-ZsebehaziG_KlimAdat_zaro_20220330.pdf
  • Kovácsné Izsák Beatrix: 3-IzsakB_KlimAdat_zaro_20220330.pdf
  • Bán Beatrix: 4-BanB_KlimAdat_zaro_20220330.pdf
  • Allaga-Zsebeházi Gabriella: 5-ZsebehaziG_KlimAdat_zaro_20220330.pdf
  • Szépszó Gabriella: 6-SzepszoG_KlimAdat_zaro_20220330.pdf
  • Allaga-Zsebeházi Gabriella: 7-ZsebehaziG_KlimAdat_zaro_20220330.pdf

  • További információk:

    Program:
    Sajtóközlemény:
    Galéria: