A KlimAdat projekt harmadik, egyben utolsó hatásvizsgálói konzultációs workshopja 2022. február 28-án került megrendezésre a koronavírus-járványra való tekintettel online módon. A rendezvényen bemutatásra kerültek a legutóbbi hatásvizsgálói workshop óta megvalósított szakmai eredmények, valamint a résztvevők betekintést nyerhettek a KlimAdat méréseken és modelleredményeken alapuló éghajlati adatokat megjelenítő térinformatikai rendszerének első változatába.
A megnyitót követően a szakmai előadások sorát Szentes Olivér, az Éghajlati Osztály munkatársa indította, aki az 1991–2020-as éghajlati normál-időszakra való átállásról számolt be, melyet 2021-ben valósított meg a Szolgálat. Az előadásban bemutatásra került, hogy milyen módszerrel készülnek az OMSZ-ban az időben és térben reprezentatív adatbázisok. Az új éghajlati normál-időszakot a középhőmérsékletre, csapadékösszegre, valamint néhány fontosabb hőmérsékleti és csapadékindexekre vonatkozóan jellemezte, kitérve a korábbi, 1981–2010-es és az 1961–1990-es normál-időszakra is. Utóbbi azért is lényeges, mert a Meteorológiai Világszervezet ezt ajánlja referenciaként az éghajlatváltozási vizsgálatokhoz. Az előadásban megemlítésre került továbbá, hogy milyen múltra vonatkozó éghajlati indexek készültek el a KlimAdat projekt keretében.
Bán Beatrix, a Modellezési Osztály Klímamodellező Csoportjának munkatársa, előadásában bemutatta az ALADIN-Climate és a REMO regionális klímamodellek újabb változataival készült 10 km-es horizontális felbontású éghajlati szimulációk eredményeit. A két modellt a közepes és a magas antropogén kibocsátást feltételező RCP4.5 és RCP8.5 forgatókönyvekkel hajtották meg, s az így kapott 4 tagú modellegyüttes a KlimAdat rendszer magyarországi jövőre vonatkozó éghajlati információinak alapjául szolgál. Az eredményeket tekintve az átlaghőmérséklet egyértelműen növekedni fog az ország területén, az évszázad végére a változás akár a 4 °C-ot is elérheti. Ennek következtében az évszázad végére a fagyos napok nagyon ritkává válhatnak az ország nyugati felében. A szimulációk az éves csapadékmennyiségre vonatkozóan (legfeljebb 24 %-os) növekedést feltételeznek a XXI. század végére, a nyári csapadékváltozás iránya azonban bizonytalan (a csapadéktöbblet és -hiány 50-50%-os valószínűséggel fordulhat elő).
Allaga-Zsebeházi Gabriella, a Klímamodellező Csoport munkatársa, Budapest várható hőmérsékleti viszonyainak alakulását ismertette a SURFEX modellel végzett két – eltérő forgatókönyveken alapuló – projekció eredményei alapján. A fővárosban elsősorban nyáron néhány tized fokkal mérsékeltebb hőmérséklet-emelkedés várható a jövőben a városkörnyéki természetes területekhez képest, aminek következtében a város és a vidék közötti hőmérséklet-különbség (a hősziget-intenzitás) némileg csökken. Ez a negatív változás azonban nem múlja felül a hősziget hatást, tehát a város felett a jövőben továbbra is magasabb átlaghőmérséklet és több magas hőmérséklettel kapcsolatos esemény várható a környezetéhez képest. Az előadó kitért a modelleredmények utófeldolgozásának módszerére, valamint a szimulációs eredmények KlimAdat adatbázisba való beépítésének módszertanára, ezek kihívásaira és a jövőbeli fejlesztési tervekre is.
Szépszó Gabriella, a Modellezési Osztály vezetője, előadásában bemutatta a KlimAdat adatbázis lekérdező és megjelenítő felületének tesztelés alatt álló változatát. Röviden összefoglalta az adatbázisban elérhető információk szakmai hátterét és jellemzőit, majd néhány lépésben végigvezette a hallgatóságot az alkalmazás webes felületén. A délutáni gyakorlati munka előkészítéseként bemutatott néhány tipikus példát, amit a felhasználók kipróbálhatnak az alkalmazásban, s ezek segítségével adott néhány szempontot a teszteléshez. A Balaton vízforgalmára vonatkozó példában a felhasználók feltérképezhették, milyen területi lehatárolások lehetségesek az alkalmazás jelenlegi változatában. A vasútvonal felújításával kapcsolatos példa az alkalmazásban elérhető indikátorok körére irányította a résztvevők figyelmét. A fővárosi alkalmazkodási stratégia felülvizsgálatának szimulációjánál pedig a városi, illetve kerületi eredmények értelmezése állt a fókuszban.
A szakmai előadásokat és a KlimAdat rendszer bemutatóját követően a résztvevők önállóan tesztelték az adatbázist egy közel két órás időtartamban, majd a workshop délutáni részében kötetlen beszélgetés keretében nyílt lehetőség a tapasztalatok megosztására. A beszélgetést három, különböző szakmai ismeretekkel rendelkező és különböző területről érkező felhasználó észrevételeivel kezdtük, akik az alkalmazást részletesebben is megvizsgálták a workshopot megelőző napokban: Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársaként maga is foglalkozik éghajlati modelleredmények utófeldolgozásával, éghajlati projekciók szolgáltatásával és kommunikációjával; Csóka Gergely a VIKÖTI Kft. munkatársaként elsősorban infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos környezeti hatástanulmányok elkészítéséhez használ éghajlati modelleredményeket; a „civil” felhasználók szempontjait pedig Hiver’t-Klokner Zsuzsanna újságíró képviselte. A tesztelők véleményezték az alkalmazás tartalmi elemeit, használhatóságát, valamint az alkalmazás használatához készített írásos segédletet is. A felszólalók pozitívan nyilatkoztak a KlimAdat rendszer tartalmáról és funkcióiról. Észrevételeikben többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az alkalmazás bizonyos funkciói nehezen értelmezhetők azok számára, akik nem rendelkeznek szakmai ismeretekkel. Számukra a segédlet több pontja szintén nehezen érthető. Ennek kapcsán felmerült az igény, hogy a felületen több közvetlen, felugró „információs doboz” legyen és eltérő segédletek készüljenek a különböző szakmai hátterű felhasználók számára. Több résztvevő is megfogalmazta, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatok elvégzését nagyban megkönnyítené az alkalmazás, ha lenne lehetőség a térképi állományok georeferált formátumban való letöltésére, illetve további területek (pl. poligonnal kijelölt tartomány vagy vízgyűjtő terület) kiválasztására és az azokra vonatkozó eredmények kinyerésére. Felmerültek olyan szempontok is, amelyek az adatbázis továbbfejlesztését igénylik, például újabb regionális és városi klímaszimulációk bevonásával, az éghajlati indikátorok bővítésével (szélsebességgel, rövid időtartamú nagy csapadékokkal kapcsolatban stb). Ezek már a KlimAdat projekten túlmutató fejlesztési koncepció részei.
Az alkalmazás tesztelésére 2021. március 17-éig van lehetőség a klima-test.met.hu oldalon. Az oldal egy egyszerű azonosítást kér (felhasználónév: teszt, jelszó: teszt123). Az alkalmazással kapcsolatos tapasztalatok és javaslatok március 17-éig megoszthatók a https://forms.gle/FGj4RNgzWsHJNZgU7 címen elérhető kérdőív kitöltésével. (A kérdések megválaszolása kb. 5-10 percet vesz igénybe.) A megvalósítható észrevételeket a GDI/ESRI fejlesztői március végéig beépítik a rendszerbe, s a KlimAdat alkalmazás 2022. március 31-étől elérhető lesz minden érdeklődő számára.
- Megnyitó: 1-Megnyito_Zsebehazi_KlimAdat_20220228.pdf
- Szentes Olivér: 2-Szentes_Oliver_KlimAdat_20220228.pdf
- Bán Beatrix: 3-Ban_Beatrix_KlimAdat_20220228.pdf
- Zsebeházi Gabriella: 4-Zsebehazi_Gabriella_KlimAdat_20220228.pdf
- Szépszó Gabriella: 5-Szepszo_Gabriella_KlimAdat_20220228.pdf
További információk:
Program: 
Galéria:
