2018. december 7-én került megrendezésre a KlimAdat – Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodell-szimulációk elvégzésével és reprezentatív adatbázis fejlesztésével – projekt első hatásvizsgálói konzultációs workshopja az Országos Meteorológiai Szolgálat székházában. A rendezvény legfőbb célkitűzése a klímamodell-eredményeket felhasználó szakmai közösséggel való együttműködés erősítése, valamint a projekt keretében kifejlesztésre kerülő éghajlati adatokat tartalmazó adatbázis terveinek bemutatása és megvitatása volt.
A rendezvény első felében szakmai előadások hangzottak el. Zsebeházi Gabriella (a projekt koordinátora) előadásában a klímamodellek hatásvizsgálatokban való alkalmazásának néhány kihívását és azok lehetséges megoldásait, ajánlásait ismertette. A klímamodelleredmények bizonytalanságai többféle forrásból származnak (például a modellek különbözősége, az emberi tevékenység bizonytalan jövőbeli alakulása), melyek eltérő módon járulnak hozzá a teljes bizonytalansághoz különböző időszakokat és változókat vizsgálva. Emiatt a különböző hatásvizsgálatokhoz meteorológiai adatokat szolgáltató modellszimuláció-együttes összeállítása körültekintést, előzetes vizsgálatokat igényel. Ezt követően a magyarországi jövőbeli nyári csapadékváltozás példáján bemutattuk, hogy a modellek fejlesztésével és új modellszimuláció-családok kialakításával a korábban megismert éghajlatváltozási jellemzők módosulhatnak (az új eredmények a korábbinál jóval kisebb valószínűséggel jelzik a nyári csapadék csökkenését), ami különösen indokolja a hatásvizsgálatok újbóli elvégzését az újabb éghajlati modelleredmények megjelenésével párhuzamosan. Végezetül áttekintettük a szimulációk térbeli és időbeli finomításának lehetőségeit és a városklíma-modellezés példáján bemutattuk a komplex felszínek felett a klímamodelleknél részletesebb, ugyanakkor fizikai törvényeken alapuló felszíni modellek alkalmazhatóságát.
Illés Gábor az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa az erdők alkalmazkodási nehézségeire hívta fel a figyelmet a gyors éghajlatváltozás tükrében. Előadásában olyan döntéstámogató rendszert mutatott be, amely objektív szempontokat figyelembe véve – az erdőklíma lehetséges jövőbeli változását klímamodell-eredmények alapján előre becsülve, figyelembe véve a bizonytalanságokat is – segíti az erdészeket adott helyszínre vonatkozó új fafaj, valamint szaporítóanyag választásában. Az előadó elmondta, hogy ahhoz, hogy a hatásvizsgálatot a legfrissebb klímamodell-eredményekre alapozva újra és újra elvégezzék, hozzáférhetővé kell tenni az adatokat. Ezenkívül az erdészeti léptékhez igazodva jóval részletesebb adatokra lenne szükségük, hogy a domborzati hatásokat pontosabban tudják figyelembe venni. A projektben alkalmazott klímamodelleket fizikai felépítésükből adódóan azonban nem lehetséges 10 km-nél finomabb felbontáson alkalmazni, az eredmények interpolációja pedig nem ajánlott, mivel a statisztikai módszer nem képes választ adni arra, hogy a kisebb skálájú folyamatok (pl. konvektív csapadékesemények) hogyan módosulnak az éghajlatváltozás következtében.
Ezt követően Fodor Nándor, az MTA Agrártudományi Központ Mezőgazdasági Intézetének kutatója, előadásában röviden bemutatta a jelenleg megvalósítási fázisban lévő AgroMo projektet, amiben (együttműködve az OMSZ Klímamodellező Csoportjával) több éghajlati modellszimuláció eredményét figyelembe véve egy bio-geokémiai modellel készítenek becsléseket a mezőgazdasági termelés jövőbeli alakulására. Az előadó elmondta, hogy nemzetközi szinten jelenleg kisebb hangsúlyt fektetnek a termésbecslő modellek fejlesztésére, ehelyett inkább több klímaprojekcióval hajtják meg a modelleket, hogy a bizonytalansági intervallumot megfelelően felmérjék.
Végezetül Csóka Gergely, a VIKÖTI Mérnök Iroda Kft. munkatársa a közlekedési infrastruktúra tervezéséhez szükséges számszerű éghajlatváltozási információkat is tartalmazó klímakockázati elemzések gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadó elmondta, hogy hazánkban az ilyen elemzések készítése mindössze 3 éves múltra tekint vissza és a munkafolyamat számos szakterület (pl. meteorológia, tájépítészet, kockázatelemzés) szoros együttműködését igényli. Kihívást jelent továbbá az, hogy a tervezőknél elérjék az alkalmazott módszerek, szabványok, műszaki leírások felülvizsgálatát, amire eredményes példa a betonipar, ahol már beépítik a klímaváltozási becsléseket a tervezési folyamatba.
Az előadásokat párhuzamos kiscsoportos megbeszélések követték, ahol bemutattuk a projekt eredményeként létrehozandó adatbázis terveit, amellyel kapcsolatban a résztvevők kifejthették javaslatukat és igényüket. A workshop résztvevői számos szakterületről (turizmus, ökológia, egészségügy, erdészet, mezőgazdaság, hidrológia) érkeztek, valamint jelen voltak a NATéR és klímakockázati elemzéseket végző cégek képviselői is. A feltett kérdések tekintetében arra is kitértünk, hogy a korábbi (NATéR, RCMTéR, KRITéR) projektekből milyen tanulságok vonhatók le, illetve azóta változtak-e, és ha igen, milyen irányba a felhasználók igényei. A résztvevők elmondták, hogy a NATéR projekt pozitívuma egyrészt az, hogy kialakult egy szoros, szakterületek közötti együttműködés, másrészt, hogy kidolgozásra került az ágazatspecifikus adaptációs vizsgálati módszertan (pl. kitettség, érzékenység meghatározása). Ugyanakkor a társprojektek futamideje kedvezőtlen volt abból a szempontból, hogy az RCMTéR projektben az új klímamodell-szimulációk későn kerültek be a NATéR-be, így azokon már nem volt idő újból elvégezni a hatásvizsgálatokat.
A tervezett adatbázisban a szimulációs időszakot a nyers modelleredményekből képezett átlagos változások csúsztatott értékeivel (pl. 2021–2050, 2026–2055, 2031–2060, stb.) terveztük lefedni. Az időszak megválasztása azonban nem könnyű, ugyanis a különböző hatásvizsgálati területeken nem azonos hosszúságú időszakokat tekintenek, a hatásvizsgálati modellezéshez pedig legalább napi felbontású idősorokra van szükség.
Az adatok térbeli részletességére vonatkozóan feltettük a kérdést, hogy rácsponti, járási, megyei, vagy más területi felbontásban igénylik a felhasználók az adatokat. Már a NATéR projekt megvalósítása során is kiderült, hogy az egészségügyben járási szinten érhetők el a halálozási adatok, ugyanakkor a résztvevők elmondták, hogy a rácsponti adatok rendelkezésre állását követően a térbeli aggregációt önállóan is el tudják végezni. Tehát a legfontosabb a rácsponti adatok szolgáltatása.
A bizonytalanságok figyelembevételét tekintve az RCMTéR workshopjain kiderült, hogy különösen a hidrológia területén elterjedt gyakorlat a valószínűségi előrejelzés. A jelenlegi megbeszélésen megtudtuk, a mezőgazdasági modellezők minél több klímamodell-eredmény figyelembevételével kívánják végrehajtani hatásvizsgálataikat. Sőt részükről felmerült a saját modelljük bizonytalanságainak számszerűsítése is, például a paraméterek perturbációjával, vagy két hasonló változási irányt mutató klímamodell figyelembevételével vizsgálva a hatásvizsgálati modellekben jelentkező eltéréseket.
Az első előadásban röviden bemutatott SURFEX modell finom térbeli felbontása sok hatásvizsgáló érdeklődését felkeltette és számos területre való alkalmazhatósága kérdésként vetődött fel. A városok, illetve a tavak mellett az összetettebb domborzatú és felszínborítású területek okozta hatások is hasznos információval szolgálhatnak például az erdészek és a mezőgazdasági modellezők számára is. Ez elvben vizsgálható, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a SURFEX és a hozzá hasonló felszíni modellek nem „mindenhatók”. A részletesebb felszíni információk beépítésével a modell önmagában nem képes a részletesebb domborzat és felszínborítás csapadék-módosító hatását szimulálni.
A rendezvény során számos visszajelzés, javaslat, probléma-felvetés merült fel, ami hasznos információként szolgál a projekt további megvalósításához, különösen a végső adatbázis kialakításához. Ezenkívül a projekt célkitűzésein túlmutató ötletek is felvetődtek, ami újabb kutatási-együttműködési irányokat mozdíthat elő.
- Zsebeházi Gabriella: 1-Zsebehazi_Gabriella_KlimAdat_20181207.pdf
- Illég Gábor: 2-Illes_Gabor_KlimAdat_20181207.pdf
- Fodor Nándor: 3-Fodor_Nandor_KlimAdat_20181207.pdf
- Csóka Gergely: 4-Csoka_Gergely_KlimAdat_20181207.pdf
- Csoportos beszélgetések (délután): 5-csoportos_beszelgetes_tematika_KlimAdat_20181207.pdf
További információk:
Részletes program: 
Galéria:
