A „KlimAdat – Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodell-szimulációk elvégzésével és reprezentatív adatbázis fejlesztésével” projekt nyitórendezvénye 2018. január 10-én került megrendezésre Budapesten, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) központjában. A projektet a Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezés, informatikai és monitoring fejlesztés témájú Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében valósítja meg az OMSZ 2020 decemberéig európai uniós támogatásból. A KlimAdat projekt egy komplex, részletes meteorológiai adatokkal feltöltött térinformatikai adatbázis-rendszer kialakítására vállalkozik, segítve az éghajlatváltozás különböző ágazatokra kifejtett hatásainak vizsgálatát, az alkalmazkodással kapcsolatos tervezést és döntéshozatalt. A rendezvény célja a döntéshozók, a hatásvizsgálatokkal foglalkozó szakemberek és a sajtó tájékoztatása volt a projekt legfontosabb feladatairól, céljairól és várható eredményeiről. Lehetőséget teremtett továbbá szakmai és tudományos együttműködések kezdeményezésére az eredmények potenciális felhasználói számára. A projektmegnyitó keretében átadásra került az OMSZ új, Apollo nevű nagyteljesítményű szuperszámítógépe, amely az új éghajlatváltozási modellkísérletek elvégzését teszi majd lehetővé.
Az eseményt Dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke nyitotta meg. Köszöntőt mondott V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, valamint Czinege Anett, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Beszédükben kiemelték, hogy a klímaváltozásnak már a mindennapi életünk során is tapasztalható jelei vannak, így különösen fontos, hogy újabb kutatásokkal tovább segítsük az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülést, valamint a hatások mérséklését. 
Czinege Anett elmondta, hogy Magyarország – az Európai Unió és a hazai költségvetés társfinanszírozásából – a KEHOP program keretében jelentős összegeket fordít e célok megvalósítására, s kiemelte, hogy az OMSZ az első pályázók között szerepelt e programban.
A nyitóbeszédeket követően Zsebeházi Gabriella, a KlimAdat projekt vezetője mutatta be a projektet és célkitűzéseit. A 2020 decemberéig tartó munka során az OMSZ új klímamodell-szimulációkat készít a Magyarországon várható éghajlatváltozás lehetséges irányainak pontosabb megismerésére, fejleszti mérési adatbázisát a jelen éghajlatának pontosabb leírására, valamint kialakít egy webes elérhetőségű térinformatikai rendszert, ezáltal éghajlati adatokkal támogatva a hatásvizsgálatokat végző szakembereket és felhasználókat. Ezt követően Bende Richárd, a T-Systems vezérigazgató-helyettese mondott beszédet, aki azt hangsúlyozta, hogy napjainkban a társadalom minden szereplője számára elérhetőek a digitális eszközök, melyek a szakmai, tudományos jellegű tevékenységekben – például a meteorológiában – különösen fontos szerepet játszanak.
Őt követte Tölgyesi László, az OMSZ Informatikai és Módszertani Főosztályának vezetője, aki előadásában
ismertette az új szuperszámítógép műszaki paramétereit. Kiemelte, hogy az új informatikai eszköznek köszönhetően a rendkívül nagy számítási kapacitást igénylő éghajlati modellszimulációk a korábbiakhoz képes a jövőben jóval gyorsabban és kisebb erőforrás-igények mellett készülhetnek majd el. Az előadásokat a számítógép ünnepélyes átadása követte, melyet a résztvevők webkamerán közvetítve nézhettek meg.
A délelőtti program a sajtó és a résztvevők kérdéseire adott válaszokkal zárult. Az új számítógép üzembiztos működéséről és az arra vonatkozó garanciáról Bende Richárd és Tölgyesi László közöltek további részleteket. A kérdések között szerepelt a projekt Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerrel (NATéR) való kapcsolata, valamint a modellszimulációk és a múltbeli rácsponti adatok fejlesztésének terve is.
A megnyitó esemény délutáni részében szakmai előadások hangzottak el. Első előadóként Dr. Botos Barbara, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikai Főosztályának főosztályvezetője az európai uniós és a hazai klímapolitika legfontosabb irányairól beszélt. Az Európai Unió tagállamainak alkalmazkodási stratégiákat kell készíteniük, melyhez az EU iránymutatást és finanszírozást biztosít. Magyarországon a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát a Párizsi Megállapodás következtében felülvizsgálták és a stratégia benyújtásra került az Országgyűlés elé. Az előadó beszámolt más, a KEHOP keretei között megvalósuló programokról is, például a megyei és települési klímastratégiák kidolgozásának állapotáról, a hazai üvegházgáz adatbázisok fejlesztéséről, valamint a NATéR rendszer fejlesztéséről.
Ezt követte Zsebeházi Gabriella második 
előadása, melyben részletesen mutatta be a projekt keretében megvalósuló vizsgálatokat és legfontosabb célkitűzéseket. Az előadó ismertette az alkalmazkodással kapcsolatos kutatások nemzetközi hátterét, melynek egyik legfontosabb szereplője az európai éghajlati szolgáltatásokat megszervező Copernicus Climate Change Service. Magyarországon 2013-ban hozták létre a NATéR rendszert, mely éghajlati és hatásvizsgálati adatokkal támogatja a hazai döntéshozatalt. A projekt a NATéR meteorológiai részét kívánja tovább fejleszteni egyrészt a mérési adatbázis terén, másrészt a REMO és ALADIN-Climate regionális éghajlati modellekkel tervezett új modellszimulációk elvégzésével, hogy a különböző forrásból eredő bizonytalanságok kiegyenlítettebben megjeleníthetőek legyenek. Előadásában kitért arra, hogy a projekt során tovább kívánják folytatni az RCMTéR projektben megkezdett munkát: fejlesztik a projekciós bizonytalanságok hatásvizsgálatokban való figyelembevételére kialakított módszertant, döntés és tervezést segítő indikátorokat hoznak létre, valamint kiemelten fontosnak tartják a felhasználókkal való kölcsönös kommunikáció folytatását.
Az előadást követő kérdések között felmerült, hogy hogyan tervezik kialakítani a megfelelő döntéseket támogató indikátorokat. Válaszában a projektvezető elmondta, hogy ezzel kapcsolatban különösen fontos a felhasználói partnerekkel való együttműködés, hogy olyan információk szülessenek, melyeket a hatásvizsgálatokban is eredményesen tudnak használni. Az igények felmérését és a konzultációt felhasználói workshopok keretében kívánják majd megvalósítani.
A délutáni program befejezéseként Konkolyné Bihari Zita, az OMSZ Éghajlati Osztályának vezetője tartott előadást, melyben a résztvevők tájékozódhattak az OMSZ mérési adatbázisának fejlesztési terveiről. A jó minőségű múltbeli rácsponti adatok nélkülözhetetlenek a klímaszimulációk alkalmazhatóságának megismeréséhez, így ezek fejlesztése a projektnek is szerves és fontos részét képezi. A korábban létrehozott CarpatClim rácsponti adatbázis térbeli lefedettségét a Duna vízgyűjtő területére elkészült DanubeClim, valamint a Magyarországra vonatkozó CarpatClim-HU adatbázisok egészítik ki. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a KlimAdat projektben a CarpatClim-HU fejlesztését – részletesebb és frissebb adatokkal való feltöltését – tűzték ki célul. A rendezvény zárása előtt lehetőség volt még a további kérdések, hozzászólások megvitatására.
A rendezvény a KlimAdat projekt első hivatalos eseménye volt, mely alkalomra rövid ismertető anyag készült a legfontosabb célkitűzések és tervek összefoglalásával.
- Zsebeházi Gabriella (délelőtt): 1-Zsebehazi_Gabriella_KlimAdat_20180110.pdf
- Tölgyesi László: 2-Tolgyesi_Laszlo_KlimAdat_20180110.pdf
- Dr. Botos Barbara: 3-Botos_Barbara_KlimAdat_20180110.pdf
- Zsebeházi Gabriella (délután): 4-Zsebehazi_Gabriella_KlimAdat_20180110.pdf
- Konkolyné Bihari Zita: 5-Bihari_Zita_KlimAdat_20180110.pdf
További információk:
Meghívó és részletes program: 
Tájékoztató:
Sajtóközlemény:
Galéria:
