2024. március 28. csütörtök
Hírek a meteorológia világából

HungaroMet: 2019. április 23. 18:38

Légcsavarok és túlhűlt vízcseppek találkozása

A műholdképek és kamera felvételek tanúsága szerint április 22-én hazánk felett egy Cirrocumulus felhőrétegen hosszú csík keletkezett, mely az áramlással tovahaladva még több mint 200 km-en keresztül nyomon követhető volt. A jelenség magára vonta kollégáink figyelmét, akik egy kis nyomozó munkába kezdtek.

Ismert, hogy a felhőket alkotó vízcseppecskék általában jóval fagypont alatti hőmérsékleten, esetenként -30 °C fok alatt fagynak csak meg. A vízcseppekből és jégkristályokból álló felhők speciális műholdképeken jól elkülöníthetők még akkor is, ha hőmérsékletük azonos. A fázisátalakulás tehát nyomon követhető az egymást követő műholdképeken. A felhők jegesedése vizuálisan is időnként megfigyelhető, hiszen a növekedésnek induló jégkristályok, hókristályok hullósávként (virgaként) fokozatosan elkülönülhetnek a felhőtől. A jelenség esetenként egy kilukadó felhőt eredményez, mely a WMO új felhőatlaszában egy új járulékos alakzatként a Cavum nevet kapta, de a gyakrabban használt angol szakzsargon a „fallstreak hole” vagy „hole punch”, míg magyar megfelelőként a viccesnek ható lyukfelhőt használhatjuk.

A lyukfelhők kialakulása lehet spontán, természetes folyamat is, de gyakran repülőgépek felhőrétegen történő áthaladása indukálja a jelenséget. Itt a hajtóművek égéstermékének hatására is gondolhatnánk, de nem ez a domináns. A repülőgépek szárnyfelületén, illetve légcsavaros gépek esetén különösen a rotorok mentén jelentkező nyomás és egyben hőmérséklet perturbáció idézi elő a felhő jegesedéséhez szükséges kritikus hőmérséklet elérését. (A kb. -40 °C fokos hőmérséklet már mindenképpen a vízcseppek fagyásához vezet.)

Április 22-én délelőtt a műholdképeken Heves megye felett a -30 °C fok körüli magas szintű (6-7 km-es magasságban lévő) felhőzeten egy hosszú csík jelent meg. A kompozit műholdkép színárnyalatai azt is mutatják, hogy a csík mentén jegesedés indult meg a felhőben. A csík kissé szélesedett és az erős északnyugati áramlással másfél óra alatt eljutott az országhatárig, de még Erdélyben is egy darabig követhető volt. A közforgalmú repülőgépek helyzetét, útvonalát mutató archívumban könnyen megtaláltuk a potenciális „elkövetőt”, mely az adott időpontban és helyen épp a felhőrétegnek megfelelő utazómagasságban járt. Meglepő, de ez a Budapestről Krakkóba tartó kisebb gép légcsavarja elegendő volt a felhő láncreakció szerű jegesedésének beindításához.


Kapcsolódó oldalak:

Korábbi esettanulmányunk lyukfelhőről

Felhőatlasz kiadvány, mely külön fejezetet szentel mind a kondenzcsíkoknak, mind a Cavum felhőknek

Publikáció (Felhőatlasz itthon és a nagyvilágban) a Meteorológiai Világszervezet friss felhőatlaszában szereplő új elnevezésekről, felhőformációkról


Kompozit műholdkép a Heves megye felett jól kirajzolódó eljegesedett felhőcsíkkal.
A zöld árnyalat vízcseppekből, míg a vörös jégkristályokból álló felhőre utal.


Az infravörös műholdkép alapján a felhőzet hőmérséklete Heves megye felett -25, -30, míg
keletebbre -30, 35 fokos.


Az MSG 5 percenként frissülő képein nyomon követhettük a jegesedett felhőcsík délkelet felé helyeződését.


A felhőcsík a Hortobágy felett jár.


A csík Debrecen felett jár, ahol viszont már természetes úton is végbement a jégképződés
a felhőrétegben (itt már a csík környezete is türkiz árnyalatú).


A Budapestről Krakkóba tartó repülőgép Nógrád megye felett 6-6,5 km-es magasságban jár.
forrás: flightradar24.com


A szóban forgó géppel azonos típusú Bombardier DHC-8 repülőgép rotorjai hatására
kialakuló kondenzáció. A magasban a túlhűlt felhőkben hasonló jelenség játszódik le,
de ez utóbbi esetben a hőmérséklet csökkenés jégképződést eredményez.
forrás: uk.flightaware.com