A meteorológiai adatsorok elemzésével megismerhetjük, és folyamatosan nyomon követhetjük hazánk éghajlatának jellemzőit, tetten érhetjük az éghajlat hosszú távú megváltozásának jeleit. Az OMSZ adatarchívumában tárolt, – korábban évkönyvekben, ma már digitálisan rendezett – adatok képezik a nemzeti éghajlati adatbázist, amely nemzeti kincs. Egyedüli hiteles alapja az ország éghajlatát vizsgáló tanulmányoknak, kutatásoknak, és nélkülözhetetlen információkat nyújt a környezeti állapot egyéb szempontú értékeléseihez is.

Az első világháború után magához térő Magyarországon az 1930-as évekre a Balaton egyre népszerűbb üdülőhellyé vált. A vízi élet megélénkülésével azonban a balatoni viharok egyre több áldozatot követeltek. A vihar okozta tömeges szerencsétlenségeket követően dr. Hille Alfréd repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére kormányzati döntés alapján, 1934. július 8-án megindult a balatoni viharjelzés.
A viharjelzés alapvetôen a balatoni nyaralók, horgászok és hajósok biztonságát szolgálja, azonban a szakemberek törekednek arra is, hogy a szükségesnél hosszabb ideig ne legyen kint a jelzés.