2024. március 29. péntek
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2018. október 1. 14:35

Nagyon kellene a csapadék a földekre

Bár a még kint lévő kukorica betakarításához a száraz idő optimális, a fejlődésben lévő repcének és az őszi búza vetés előtti talajelőkészítéséhez nagy szükség lenne minimum 20-30 mm csapadékra. Márpedig a középtávú előrejelzések szerint október közepéig ekkora mennyiség még közel sem valószínű, ez pedig már komolyabb gondokat okozhat.

A szombaton érkezett újabb hideg léghullám hatására vasárnap és hétfő reggelre visszatértek a gyenge fagyok, melyek múlt hét közepén már beköszöntek, bár inkább csak a fagyzugos területeken, a szélvédett völgyek alján, és a környezetüknél kissé mélyebben fekvő száraz, homokos talajú vidékeken fordultak elő. Ezek jóval az átlagos időpontot megelőző értékek, ugyanis az első őszi fagyok október közepén (északon kissé hamarabb, délen később) szoktak bekövetkezni. A szombati hidegfront csapadékot alig hozott, legutóbb múlt hét elején esett. Az 1. ábra az elmúlt 10 nap során lehullott csapadékösszeget, míg a 2. ábra az elmúlt 30 nap csapadékösszegének átlagtól vett eltérését mutatja. Ezek alapján jól kirajzolódik, hogy az utóbbi napokban számottevő mennyiséget okozó csapadékhullám délnyugaton és északkeleten fordult elő, így a talaj fölső rétege ezeken a területeken a legmagasabb. A szeptember havi csapadékösszeg a Dunántúlon jóval az átlag fölött (bár az még döntően a hónap legelején fordult elő), keleten jóval az alatt alakult, így a mélyebb talajrétegek nedvességtartalma főleg az ország keleti felén nagyon alacsony, 150 mm körüli csapadékmennyiség hiány gyűlt már össze a fölső 1 m-es talajrétegben.
 
A kikelt és jellemzően 4-6 leveles fenológiai fázisban lévő repce fejlődéséhez a Dunántúlon elegendő nedvesség áll rendelkezésre a talajban, a múlt hét eleji eső északkeleten is sokat segített, de ahol nem esett, ott nagy területen hiányos a kelés, vontatott a növényfejlődés a szárazság miatt. Zajlik az őszi búza vetéséhez a talajelőkészítés, helyenként már a vetés is megkezdődött. A kukorica betakarítása a végéhez közelít, ennek a munkafolyamatnak kedvező a száraz időjárás.
 
Szeptember 30-val lezárhatjuk a kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek számítását. Az idén ebben az időszakban többnyire 1700 és 1950 foknap gyűlt össze. Mivel április 1-től számolunk, az eltérő időpontokban történt vetés miatt valamennyit ezekből az értékekből le kell vonni (hiszen a vetés pontos idejétől kellene az összegzést indítani) egy-egy konkrét területre vonatkozóan. Az  3. és 4. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, míg az 5. ábrán a hőösszeg területi eloszlását láthatjuk. A legmagasabb értékek a Tisza alsó szakaszának környékén vannak, míg a legalacsonyabbak (a magasabb területeket leszámítva) az északi és a nyugati határszélen. Az értékek rekord közeliek, és végig jóval az átlag fölött jártak, hamarabb gyűlt össze az egyes fenológiai fázisokhoz szükséges hőösszeg, így azok ebben a vegetációs időszakban az átlagos időpontnál hetekkel hamarabb következtek be.
 
A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége folyamatos csökkenést mutat. A változást ábrázoló térkép szerint a csökkenés (sárga és vörös területek) mértéke az Alföldön a legerősebb. Az anomália térkép változatos képet mutat az országról: míg a Duna-Tisza közén illetve középhegységeinkben az átlagosnál nagyobb zöld tömeggel rendelkező terültek is vannak, addig a Tiszántúlon nagy területen jelentős negatív eltérés is megfigyelhető. A negatív eltérés nagyobb részben az aszályos időnek, kisebb részben az átlagosnál hamarabb bekövetkező érés-növényszáradás fenológiai fázisnak tudható be. Az erősen mozaikos területek (ahol kis területű vörös és zöld foltok egymás mellett találhatók) a vetésforgó miatt alakulnak ki attól függően, hogy az adott évben éppen milyen kultúra van a táblában.
 
Az előttünk álló héten bár több gyenge front is átvonul térségünk fölött, nagyobb mennyiségű csapadék nem valószínű. A heti összcsapadék jellemzően 5 mm alatt marad, inkább csak a délnyugati országrészben lehet ettől kevéssel több. Kedden egy gyenge hidegfront érkezik sokfelé kisebb esővel, záporral, de a front nagyobb változást nem hoz. A leghidegebbnek a péntekre virradó éjszaka ígérkezik, akkor ismét előfordulhatnak helyenként gyenge fagyok. A maximumok eleinte kissé az átlag alatt (13-19 fok), majd a hét vége felé már inkább a fölött (19-24 fok) alakulnak majd. Időnként megerősödő szél kedden és szerdán (ÉNY, majd NY irányból), valamint szombaton (DK) várható, a többi napon legfeljebb napközben élénkül meg. A változó felhőzet mellett egyik napon több, a másikon kevesebb napsütés valószínű.
 
Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.
 
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
 
Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
 
Készült: 2018. október 1.


1. ábra: Tíz napos csapadékösszeg (mm) 2018. 09. 30-ig


2. ábra: A szeptember havi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (mm)


3. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza


4. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár


5. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszeg területi eloszlása