A meglehetősen száraz februárt és márciust követően áprilisban már az átlagoshoz közeli mennyiségű csapadék hullott országosan, ami többfelé mérsékelte vagy meg is szüntette az egyre súlyosabb aszályt. A szárazság tovább folytatódott ugyanakkor a középső országrészben, Nógrád megye, a Kisalföld térségében, valamint helyenként a keleti határ mentén. Ezeken a területeken a havi csapadékösszeg sokfelé a 25 mm-t sem érte el. A legkisebb havi csapadékösszeget, 12,1 mm-t a Kisalföldön levő Dunakilitin mérték, de hasonlóan száraz volt a hónap Budapesten is (pl. Ferencváros: 13,3 mm). Az ország legcsapadékosabb területei a Dél-Dunántúl, a Mátra és Bükk környezete, a Körösök és Szeged környéke voltak. A legcsapadékosabb helyeken 80 mm fölötti mennyiségek fordultak elő. A legnagyobb havi csapadékösszeget, 97,6 mm-t a Baranya megyei Királyegyházán mérte társadalmi csapadékmérőnk.

Idén áprilisban országos átlagban 40,9 mm csapadék hullott, ami az 1981–2010-es átlaghoz közel alakult, csupán 8%-kal maradt el attól. A szokásosnál sokkal kevesebb volt a havi csapadékmennyiség a fentebb említett szárazabb területeken, ahol az átlag mindössze 30–50%-a esett. Átlagosnál csapadékosabban alakult a hónap a Dunántúl déli részén, foltokban az Alföldön, valamint az Északi-középhegység egyes területein, amely országrészeken előfordultak kisebb körzetek, ahol a sokéves áprilisi átlag több mint 1,5-szerese is lehullott.

Április elején anticiklon határozta meg Magyarország időjárását, aminek köszönhetően jellemzően napos, száraz időjárás uralkodott. 1-jén és 2-án egy állomáson sem fordult elő mérhető mennyiségű csapadék. 5-én és 6-án egy hidegcsepp okozott változékony és csapadékos időjárást. Április 5-e lett országos átlagban a legcsapadékosabb nap, 6,7 mm-rel. 7-én átmenetileg szárazabb időben volt részünk, majd a Balkán-félszigetnél örvénylő ciklon hatása alá került a Kárpát-medence. A hónap második hetében minden napon hullott több-kevesebb csapadék az ország területén. Azon a héten 10-én volt leginkább labilis a levegő térségünkben, sokfelé kialakult záporokhoz, zivatarokhoz köthetően jelentős mennyiségű csapadék, helyenként felhőszakadással kísérve. Az egész hónap legnagyobb napi csapadékösszegét is ezen a napon mérték Királyegyházán, 40,0 mm-t, de többek között Szeged belvárosában is 39 mm hullott rövid idő alatt egy felhőszakadás során. Összesen 19 állomásunkon haladta meg a 20 mm-t a napi csapadékmennyiség április 10-én. A következő napokban fokozatosan fölénk húzódott egy anticiklon és egyre kisebb nedvességtartalmú levegő érkezett a Kárpát-medencébe. A hónap harmadik hetében emiatt száraz, napos időjárásban volt részünk. Április 22–23-án egy magassági hidegörvény és egy mediterrán ciklon határozta meg időjárásunkat. Az ezen a két napon lehullott csapadék mennyisége az ország nagy részén 10 mm alatt maradt. 24-én és 25-én kevesebb helyen hullott csapadék, majd 26-án délután délnyugat felől sokfelé fordult elő zápor, zivatar, a Dél-Dunántúlon néhol 20 mm feletti mennyiséget adva (pl. Csikóstőttős: 25,4 mm). 27-én egy hidegfronthoz köthetően esett nagyobb csapadék az északkeleti országrészben. 28-án is északon és keleten volt esősebb az idő, nagy területen 15 mm feletti összeggel, 8 állomásunkon a 30 mm-t is meghaladta a napi csapadék mennyisége (pl. Kenderes: 36,0 mm). 29-én kevesebb helyen esett, majd a hónap utolsó napján az erőteljesen megnövekvő gomolyfelhőzetből ismét többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, egy-egy helyen (Sopron környékén és a Dél-Alföldön) felhőszakadással (pl. Csanádpalota: 37,5 mm).

A hónap során előforduló legnagyobb napi csapadékösszeg a Dél-Dunántúlon és a Tiszántúlon sok állomáson meghaladta a 20 mm-t, 10 mm alatti maximumok a szárazabb középső és északnyugati országrészt jellemezték.
A csapadékos napok száma országos átlagban 10-nek adódott, ami megfelel a sokéves átlagnak. Több napon a déli, délkeleti megyékben esett (12-15 nap), kevesebb csapadékos nap északnyugaton volt (4-8 nap).
Zivataros napok száma országos átlagban 1 volt, ami szintén átlagosnak mondható. Az ország északnyugati részén levő állomások általában nem jelentettek zivatart, a délen, délkeleten található állomásainkon 3-4 ilyen nap is előfordult, másutt 1-2 napon volt dörgés, villámlás.
Jégesőről csak néhány állomásról érkezett jelentés egy-egy napon.
A hónapot meghatározó szokásosnál melegebb időjárás miatt havas nap idén áprilisban nem volt Magyarországon.