January 2022

2022 januárja a 27. legmelegebbnek adódott a hosszú éghajlati adatsor 1901-es kezdete óta. Emellett nagyon száraz is volt, a szokásos mennyiségű csapadéknak még a harmada sem hullott.

4. ábra
Csapadékösszeg

Az idei év januárja nagyon száraz időjárású volt, bár voltak területi különbségek, az egész országban kevés csapadék érkezett. A havi csapadékösszeg országos átlagban 9,1 mm volt, amely a sokévi átlagnak alig 28%-a. A legszárazabb területeket – ahol a havi összeg 5 mm alatt marad – a Duna és a Tisza közti sávban, a Mezőföldön, a Duna menti síkságon és az Északi-középhegység középső területein találjuk. Innen távolodva, nyugati és keleti irányban nő a regisztrált havi csapadékösszeg. Az északkeleti és a nyugati határ mentén már 20-30 mm közti összegek is megjelennek. A havi legnagyobb csapadékösszeget is itt mértük, Tiszabecs állomáson 43,6 mm-t. Ezzel szemben Pest és Heves megyében nagy csapadékhiány alakult ki a hónapban. Alig hullott csapadék; 7 mérőállomáson is 1 mm alatti a havi összeg (Füzesabony, Kakucs, Tarnaméra, Tápiószele, Szentmártonkáta, Ludas, Nagykáta). A havi legalacsonyabb érték Nagykátán 0 mm. A legnagyobb napi csapadékösszeg Szalafő állomáson január 5-én hullott: 18,3 mm.

5. ábra
A csapadékösszeg aránya az 1991-2020-as átlaghoz viszonyítva

A januári csapadékösszeg országos átlagban 9,1 mm volt, ami az 1991-2020-as normál 28 %-a. Ezzel 2022 januárja a 6. legszárazabb januárnak számít az 1901-től kezdődő idősorban. Mindenhol a sokéves átlag alatt maradt a havi csapadék mennyisége. Jelentős területi különbségek adódtak, az ország középső részein alakult ki a legsúlyosabb csapadékhiány. A szokásosnál lényegesen kevesebb csapadék hullott Pest és Heves megyében, ahol a sokéves mennyiségnek alig a 10%-a érkezett. A Beregi- és a Szatmári-síkon, valamint a Nyugat-magyarországi-peremvidéken a lehulló csapadék mennyisége már elérte a sokévi átlagnak legalább a felét.

6. ábra
Napi csapadékösszegek és a sokévi átlagok országos átlagban (mm)

Az idei január egy nagyon száraz hónapnak számít. Bár több napon is volt csapadékhullás, igazán nagy mennyiséget egyszer sem mértünk. Az egyik ilyen csapadékos nap 5-én volt, amikor főként a Dunántúlon esett több eső, sőt helyenként havas eső és havazás is előfordult. Aztán 8-án egy sekély ciklon csapadéka érte el hazánkat, melynek következtében reggel a délkeleti országrészben havazás kezdődött. Ez a nap folyamán az Alföld túlnyomó részére kiterjedt és másnap reggelre nagy területen 5-10 cm-es hótakarót eredményezett. A betörő hidegnek köszönhetően a hótakaró sokáig megmaradhatott, egyes állomásokon akár a hónap végéig is. 9-én csak a Dunántúlon fordult elő hószállingózás, gyenge havazás, amiből következő nap reggelre – főképp a magasabban fekvő tájakon – alakult ki egybefüggő hóréteg. Majd egy hétnyi csapadékmentes időszak után 17-én ismét gyenge havazás volt északkeleten. A nap későbbi részében eső és zápor hullott, majd az érkező hidegfronton több zivatar is kialakult. 20-án egy hidegfront érkezett hazánk fölé, mely hatására vegyes halmazállapotú csapadék hullott: nyugaton és a középső országrészben inkább eső, míg keleten, északkeleten havas eső, havazás volt jellemző, viszont reggel a Dél-Alföldön ónos eső és fagyott eső is előfordult. A gyenge csapadékhullás a következő napokban is folytatódott, mivel a különböző légköri képződmények határán helyezkedett el hazánk. Főként a Dunántúlon, majd később a nyugati határ mentén hullott kisebb mennyiségű csapadék havas eső, hó formájában. A megerősödő szél hatására hófúvásról is érkeztek jelentések az ország több területéről. 29-étől egy viharciklon alakította a Kárpát-medence időjárását, melynek hatására az északi és a keleti megyékben hullott eső, néhol havas eső, a hegyekben hó. Emellett viharossá fokozódott miatta a szél szinte az egész országban, főképp 30-án. E napon Budapest János-hegy állomáson új országos szélrekord született: orkán erejű, 35,4 m/s-os (127,4 km/h) napi maximális széllökést mértünk. A hónapban a legnagyobb hóvastagság 2022. január 24-én Sopron Muck-kilátó állomáson 18 cm volt. A hó az északkeleti határ mentén több helyen is nagyon hosszú ideig megmaradt, a hótakarós napok száma 23 volt Tornyospálca, Csaroda, Aranyosapáti, Tiszabecs, Sonkád és Fehérgyarmat állomásokon.