A csapadékösszeg országos átlagban 121,5 mm volt, ami kétszer több, mint az 1981-2010-es sokéves átlag. 1901 óta a 2. legmagasabb havi csapadékösszeget regisztráltunk júliusban, csupán 1913-ban mértek ettől nagyobb mennyiséget (132,3 mm). A Tiszántúlon a Hajdúságban, a Dél-Alföldön, a Göcsej területén és a Rábaközben hullott kevesebb csapadék, területi átlagban 65-70 mm. Ezeken a területeken kívül az országban jórészt 100 mm felett alakult a havi csapadékösszeg. A legcsapadékosabb területek 150-170 mm területi átlaggal: a Balaton térsége, a Dunántúli középhegység, a Mátra és a Bükk területe. A legnagyobb havi összeget a Veszprém megyei Hidegkúton mértük (281,9 mm). A sok eső mindössze néhány nap alatt hullott. Az időbeli eloszlás szélsőségességét mutatja, hogy 1 nap alatt (július 13-án) Poroszlón 138,5 mm, Nemeskisfaludon 103,2 mm csapadékot mért az automata állomás.

A júliusban a Dunántúl jelentős részén lehullott csapadékmennyiség a 1981-2010 sokéves átlag többszöröse. Közel háromszor több csapadék hullott a Balaton-felvidék keleti részén, a Balaton keleti medencéjében, a Külső-Somogy területén, illetve a Gerecsében. Az éghajlati normáltól kissé elmaradt a havi összeg a Tiszántúl északkeleti részén, a Dél-Alföldön és a Zalai-dombság területén.

Július közepén az előző hónaphoz hasonlóan komoly és jelentős károkat okoztak országszerte a szupercellákhoz kapcsolódó felhőszakadások, heves zivatarok, orkán erejű szelek és jégesők. Sok helyről jelentettek észlelőink borsónyi, meggy és dió méretű jéget és a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék több településen okozott villámárvizeket és károkat. Több településen 10 perc alatt 20 mm feletti mennyiséget rögzítettünk, amely napi összegben néhány helyen 100 mm feletti csapadékot hozott. A csapadék szélsőséges időbeli eloszlását igen jól szemlélteti a 3. ábra, amelyen kiemelkedik július 13.-a és 16.-a, amikor az átlagos napi csapadékmennyiség több, mint tízszerese hullott. Ebben a hónapban összesen 13 napon regisztráltak a hagyományos csapadékmérő állomások jégesőt az országban. A legtöbb jégesőt az alábbi napokon jegyeztük: július 9-én a nyírségi településeken; július 12-13-án a Dunántúlon, a Mátra és a Bükk térségében; július 26-án Tokaj-Hegyalján és július 31-én az osztrák határ közelében.
A hónap elején egy gyenge hidegfronthoz kapcsolódóan alakultak ki nyári viharok, majd egy anticiklonnak köszönhetően egy hosszabb forró és száraz időszak következett. Július 13-án az Alpok felöl érkező hullámzó hidegfront mellett több tényező is kedvező feltételeket teremtett szupercellák és nagytérségű komplex zivatarrendszerek létrejöttéhez, amelyek egyik ütköző zónája a Balaton-felvidék térsége volt. A konvektív zivatarrendszer később vonalba rendezetten (squall-line) okozott felhőszakadásokat, jégesőt a keleti országrészben is. A július 16-án érkező újabb hidegfronthoz kapcsolódóan piros figyelmezetést adott ki az OMSZ a jelentős mennyiségű eső miatt. A hőmérséklet ekkorra visszaesett, azonban rövidesen a derült, száraz idő újra felmelegedést hozott. A hónap második felében főként helyi hatásokra képződő nyári záporok, zivatarok hoztak helyenként kiadós csapadékot. A hónap végén a magasban érkező hideg levegő labilizálta a talaj közelében a meleg légkört és újra átlagosnál több csapadék hullott.