4. ábra
Csapadékösszeg
Február az évszak legcsapadékosabb hónapjának adódott, országosan 35 mm volt a csapadékmennyiség, amely kissé a normálérték felett alakult. A területi eloszlás szélsőséges volt, mert a délnyugati országrészben megközelítette a 80 mm-t a havi csapadékösszeg, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megye területén mindössze 10 mm közelében alakult. A csapadék szélsőséges időbeli eloszlására jellemző, hogy február 1-én Szuha Mátraalmás állomáson 52,5 mm csapadékot rögzítettünk. Korábban ezen a napon 1902-ben 39,7 mm volt a 24 óra alatt lehullott legnagyobb csapadékmennyiség. A hónap során rövid ideig még többfelé havazott, mely a hónap végén az enyhe idő miatt is szinte teljesen elolvadt.
5. ábra
A csapadékösszeg aránya az 1981-2010 átlaghoz viszonyítva
A lehullott havi csapadékmennyiség az 1981-2010-es normált mintegy 8%-kal meghaladta, így csak kissé volt csapadékosabb, mint szokott lenni. A Dunántúl középső és nyugati részén a normál 160-200 %-át jegyeztük, míg a Dél-Alföldön, illetve a Sajó mentén és a Hernád-völgyben elmaradtak a havi csapadékösszegek a megszokott értékektől (az 1981-2010-es átlag 40-50%-a).
6. ábra
Napi csapadékösszegek és a sokévi átlagok országos átlagban (mm)
Február elején az ónos esőt egy magassági hidegörvény átvonulása okozta, majd egy ciklonrendszer frontjai hoztak számottevő csapadékot. Az északi országrész magasabban fekvő területein ekkor még havazott. A hónap közepén a Kárpát-medencébe beáramló hideg levegő jellemzően száraz időjárást okozott. A hónap utolsó harmadában a hazánktól északra hullámzó frontrendszerrel országosan jelentősebb csapadékmennyiség nem érkezett. Országos átlagban a csapadékos napok (> 1 mm) száma megegyezett a sokévi átlaggal (6 nap). A havas napok száma 2 nap, mely 4 nappal maradt el az 1981-2010-es átlagtól (6 nap). A hótakarós napok száma a Kékestetőn 24 nap volt.