A júliusi csapadékösszeg országos átlagban 58,2 mm-nek adódott, amely a sokévi átlag 92%-a. A csapadék területi eloszlása a nyár második hónapjában is szélsőségesen alakult: a Kisalföldön és a Tiszántúl jelentős részén 20 mm alatt maradt a hónap során lehulló csapadék mennyisége. A legkevesebb csapadékot Pest megyében, Aszódon mértük (10 mm). Ugyanakkor a heves zivatarok, felhőszakadások miatt a Dunántúlon jóval 100 mm feletti mennyiséget összegeztünk. Különösen csapadékos időjárás jellemezte az Bakony-hegységet és az Alpokalját, Szalafőn júliusban összesen 154 mm érkezett. Csongrád megyében (Tömörkény) egy nap alatt 70 mm-nél nagyobb csapadékmennyiség hullott, így itt a csapadék időbeli eloszlása is szélsőségesen alakult.

A sokévi átlaggal összevetve látható, hogy a lehulló csapadék az északi országrészben, a Rábaközben, a Gödöllői-dombságban és a Tiszántúlon maradt el a szokásostól (30-50%). Ezzel szemben a Bakonyban, a Kapos mentén és az Alföldön kis területre koncentrálva hullott az 1981-2010-es sokévi csapadékmennyiségnél több csapadék (140-160%-a).

Július elején az északkelet felől érkező hűvös és száraz légtömeg miatt csapadékmentesen teltek a napok, majd az érkező hidegfront hatására többfelé esett kiadós eső. Július első dekádja után pár napig száraz időjárás uralkodott. Később a hónap végéig szinte mindennap hullott több-kevesebb csapadék. Jelentősebb csapadékmennyiség egy északkeleti irányból érkező önfenntartó zivatarláncból hullott július 23-án. Ezen a napon országos átlagban 6 mm fölötti napi csapadékösszeg adódott. A hónap végéig még labilis maradt a légkör, mely továbbra is kedvező körülményeket teremtett záporok, zivatarok kialakulásának.