2019-ben a május rendkívül csapadékosan alakult, a Dunántúlon nagy területen 150 mm-nél is több, az Alföld nagy részén 100 és 150 mm közötti mennyiségben hullott csapadék a hónapban, de foltokban ott is előfordult ennél nagyobb érték, csak északkeleten és a Hármas-Körösnél találunk olyan térségeket, ahol a havi csapadékösszeg 100 mm alatt maradt (pl. Mándok: 63,8 mm, Gyomaendrőd: 90,2 mm). A hegységeinkben a 200 mm-t is meghaladta a havi összeg (pl. Bakonybél 246,7 mm (Bakony); Kékestető 237,2 mm (Mátra); Máza: 204,0 mm (Mecsek)), de 200 mm feletti értékek előfordultak a főváros környezetében (pl. Kőbánya: 220,5 mm), valamint Zalában (Gutorfölde: 238,6 mm) is.

Országos átlagban 132,9 mm csapadék hullott májusban, ami az 1981-2010-es átlag 213%-a. Ezzel a 2019-es a 3. legcsapadékosabb május 1901 óta, mindössze 2 mm-rel elmaradva a rangsorban második 1939-estől. Még a kevésbé csapadékos északkeleten levő állomásokon is elérte a sokéves átlagot a májusi csapadék mennyisége. Az ország legnagyobb részén a szokásos havi érték 2–2,5-szerese fordult elő. Zalában, a Rába és Kapos folyók mentén, foltokban a Dél-Alföldön és délkeleten, a főváros térségében, a Mátrától délre, valamint egyes hegységeinkben a normálérték 250–300%-a, helyenként több mint 300%-a esett le a hónap során.

A napi csapadékösszegek országos átlaga 11 napon is meghaladta az 5 mm-t. A hónap minden napján hullott mérőhálózatunk valamely állomásán mérhető mennyiségű csapadék. A hónap felében, 15 napon esett valahol hazánk területén legalább 30 mm napi csapadék. Május első két napja még szárazabban alakult, majd egy térségünkbe kerülő frontrendszer és mediterrán ciklon hatására csapadékosra fordult időjárásunk. 3-án és 4-én még inkább csak a Dunántúlon volt nagyobb eső, majd 5-én már országszerte sokfelé meghaladta a csapadékösszeg a 10, az ország északi felében a 20 mm-t (pl. Bakonybél 49,2 mm). 6-án is északra koncentrálódott a nagyobb csapadék. A sok eső mellett szokatlanul hidegre fordult az időjárás, május 5-én a Soproni-hegység, a Kőszegi-hegység és a Dunántúli-középhegység, 6-án már az Északi-középhegység magasabb részein is hóba váltott az eső, és hazánkban 1985 óta először összefüggő hóréteg alakult ki májusban. Május 7-én reggel kékestetői észlelőnk 2 cm havat mért, de a Bükkben átmenetileg 5-10 cm is volt a hóréteg vastagsága. A szárazabb május 7–8-át követően nyugat felől gyorsan mozgó frontokból származott csapadék. Május 10-étől az erőteljesebb gomolyfelhő-képződésből egyre többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, lokálisan felhőszakadással (pl. május 11-én Balf: 39,5 mm). Május 13-tól 15-ig egy hullámzó frontrendszer és mediterrán ciklon okozott sok csapadékot, a háromnapi csapadékösszeg délen többfelé az 50 mm-t is elérte. A Kékesen május 14-én reggel ismét hullott hó, havas eső, ezzel Kékestetőn 1957 óta először fordult elő, hogy májusban két különböző ciklonból is essen szilárd halmazállapotú csapadék. Néhány szárazabb nap után 19-étől több napig Közép-Európa felett örvénylett egy ciklon. Ezeket a napokat erőteljes gomolyfelhősödés, záporok, zivatarok jellemezték, helyenként felhőszakadással, jégesővel. Ez az időjárás kitartott 24-éig. A legcsapadékosabb nap ebben az időszakban 19-e volt, amikor az Alföldön többfelé a 30 mm-t is meghaladta a napi csapadékösszeg (pl. Mindszent: 56,2 mm). Ezt követően 27-éig kevesebb helyen alakult ki csapadék, majd 28-án és 29-én egy ciklon előoldalán rendkívül labilissá vált a légkör térségünkben. Május 28-án a Zala megyei Gutorföldén 72,4 mm csapadék hullott. Május 29-én a nyugati megyékben a front mögött tartósan esett az eső, míg a Dunától keletre, a frontálzóna előtt heves zivatarok pattantak ki felhőszakadással és jégesővel, a hegyvidéki területeken pusztító villámárvizek is előfordultak. 39 állomásunk mért 50 mm feletti csapadékösszeget, a Bükknél található Dédestapolcsányban viszont egészen rendkívüli mennyiségű, 141,2 mm csapadék esett, ami új napi csapadékrekord. Debrecen mellett ezen a napon még tornádó is kialakult. Május 30-a is jobbára felhős idővel telt, de az előző napokhoz képest jóval kevesebb csapadékkal. A hónap utolsó napján már csak a déli határ mentén alakult ki zápor, zivatar, néhol 20 mm feletti csapadékösszeggel.

Országos átlagban 18 csapadékos nap volt, ami 7-tel meghaladja a sokéves átlagot. Északon, északnyugaton általában 15–17, északkeleten helyenként 15 alatti, délkeleten és a Dél-Dunántúlon többfelé 20–23 napon fordult elő csapadék.
A zivataros napok száma országosan 4-nek adódott (1981–2010-es átlag: 3). A nyugati, északnyugati megyékben 1–3, a középső és északi országrészben jellemzően 3–5, míg délen és a Tiszántúlon levő állomásainkon többnyire 5–9 napon észleltek zivatart.
A hónap szokatlanul hideg volt a sok csapadék mellett, egyes hegyi állomásainkon előfordult 1–2 havas nap is, május 5-én, 6-án vagy 14-én.