4. ábra
Csapadékösszeg
Rendkívül csapadékosnak bizonyult az idei tél utolsó hónapja. A Dunántúl kapta a legtöbb csapadékot, itt nem ritka a 100-120 mm közötti havi összeg. A Duna-Tisza közén és az északi területeken 80-90 mm volt jellemző, a legalacsonyabb értékek pedig az ország DK-i részén jelentkeztek (30-60 mm).
5. ábra
A csapadékösszeg aránya az 1971-2000 átlaghoz viszonyítva
A februári jelentős csapadéktöbbletet 2. ábránk is jól szemlélteti. Az ország területén mindenhol több csapadékot regisztráltunk a normálnál, átlagosan a megszokott mennyiség 261%-a hullott le az országban. A legnagyobb havi csapadékösszeget a Zala megyei Kehidakustányból jelentették (148,1 mm), mely a település környékén megszokott összeg mintegy négyszerese. Az ország legszárazabb részén, DK-en is a megszokott mennyiség 120-180%-a hullott. A legalacsonyabb havi összeget a Békés megyei Orosházán regisztráltuk (31,6 mm).
6. ábra
Napi csapadékösszegek és a sokévi átlagok országos átlagban (mm)
A hónap legcsapadékosabb napja február 2-a volt. Európa felett egy hatalmas méretű, több középpontú ciklonrendszer helyezkedett el, mely a kontinens legnagyobb részén borult, csapadékos időjárást eredményezett. Hazánkban a legtöbb helyen 10 és 35 mm közötti csapadékmennyiségeket jelentettek ezen a napon. A legnagyobb 24 órás csapadékösszeg is ehhez a naphoz köthető, Szabolcs megyei Kemecse állomásunkról 48,7 mm-ről érkezett jelentés, mely egyben új napi rekord is. A harmincéves átlagot tekintve hazánkban általában a február a legszárazabb hónap, a 24 óra alatt lehullott csapadékmennyiség tekintetében ez az új rekord februárban rendkívülinek számít. A megszokottnál jóval csapadékosabbnak bizonyult még február 6-a is, de kiemelkedő értékek jellemezték a 22-25. közötti időszakot is. A hónap utolsó napjaiban az országban többfelé árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A csapadék sokéves napi maximumának rekordja 25-én is megdőlt Lentiben (Zala) 36 mm értékkel.