1. ábra
Középhőmérséklet
Februárban a középhőmérséklet -5 és +1 °C között alakult hazánkban. A Mátrában és a Bükkben -5 °C alatt, a Dunántúl nagy részén pedig fagypont alatt maradt a havi átlaghőmérséklet. Az Alföldön és különösen a délkeleti országrészben jellemzően fagypont feletti átlagok adódtak. A hónapban a legmagasabb havi átlaghőmérséklet (1,5 °C) Szeged belterület állomáson, a legalacsonyabb (-5,7 °C) Kékestető mérőállomáson adódott.
2. ábra
Középhőmérsékleti anomália az 1981-2010 átlaghoz viszonyítva
Országos átlagban a havi középhőmérséklet -0,3 °C-nak adódott, mely közel 0,8 °C-kal alacsonyabb, mint az 1981-2010-es normál. A keleti országrész, a Tiszántúl kivételével az ország jelentős hányadán a sokévi átlag alatt alakult a hőmérséklet. A legnagyobb negatív hőmérsékleti eltérést az Észak-Dunántúlon a Magas-Bakony területén és a Bükkben figyeltük meg. Ezeken a tájakon 3-4 fokkal volt hidegebb, mint az 1981-2010-es időszakban.
3. ábra
Napi középhőmérsékletek és a sokévi átlagok országos átlagban (°C)
Kezdetben hazánk magasnyomású légköri képződmény hatása alatt állt, így jóval az átlag felett alakult az országos napi középhőmérséklet. Csongrád megyében február 2-án a csúcshőmérséklet meghaladta a 16 °C-ot. Később egy észak-európai ciklonhoz tartozó kiterjedt hullámzó frontálrendszer hatására lehűlés vette kezdetét. A hónap közepén a gyakori frontátvonulásoknak köszönhetően a sokévi átlag közelében maradt a hőmérséklet. A hónap utolsó harmadában a Kárpát-medence fölé északkelet felől fokozatosan egyre szárazabb, több fokkal hidegebb levegő áramlott, és erős lehűlés kezdődött. Február végére országos átlagban 8-9 fokkal volt hidegebb, mint a szokásos. A tél legvégén február 26-án -18 °C-ig csökkent a hőmérséklet a Kékestetőn a hótakaró felett. A zord, téli idő kitartónak bizonyult, és még március elejének időjárását is meghatározta.