Januárban a havi középhőmérséklet -5 °C és +2 °C között változott hazánkban. Főként a Dunántúlon tapasztaltunk fagypont feletti havi átlagokat, míg jellemzően fagypont alatt maradt a hőmérséklet az Alföldön és az Észak-magyarországi-hegyvidék térségében. Csak a Bükk és a Mátra magasabban fekvő területein tapasztaltunk -5 °C alatt havi értékeket. A legmagasabb havi átlaghőmérsékletet (+1,1 °C) Budapest belvárosában lévő állomásainkon jegyeztük, a legalacsonyabb (-5,2 °C) Kékestető mérőállomáson adódott. A hónap leghidegebb éjszakáján, január 8-án, Vásárosnaményban -18,6 °C-ig süllyedt a levegő hőmérséklete, míg a legmagasabb hőmérsékletet január 17-én Villányban mértük (+14,7 °C). Országos átlagban a zord napok (Tmin ≤ -10 °C) száma 2 nappal volt kevesebb (2 nap), mint az 1981-2010-es időszakban (4 nap). A legtöbb zord nap (Tmin ≤ -10 °C), összesen 11 nap, Zabar állomáson fordult elő. A fagyos napok (Tmin≤ 0 °C) számának országos átlaga 27 nap volt, mely 3 nappal több, mint a szokásos januári érték (24 nap). A téli napok (Tmax≤ 0 °C) átlagos száma 9 napnak adódott, mely 2 nappal kevesebb, mint az 1981-2010-es normál időszakban.

Országos átlagban a havi középhőmérséklet -0,8 °C-nak adódott, mely 0,3 °C-kal magasabb, mint az 1981-2010-es normál. 2019 januárja az 1901-től kezdődő hosszú éghajlati idősorban az 54. helyre került. Az ország területén találunk az átlagosnál melegebb és hidegebb tájakat is, de az eltérés mértéke csupán -0,5 °C és +0,5 °C közé esett. A legnagyobb pozitív hőmérsékleti eltérést a Zalai-dombságon, a Belső-Somogyban, illetve a Dunamenti síkságon figyeltük meg. Ezeken a tájakon jellemzően 1,5 °C-kal volt melegebb, mint az 1981-2010-es időszakban.

Január első dekádjában a tőlünk északra, majd északkeletre örvénylő ciklon áramlási rendszerébe kerülve több hullámban egyre hidegebb, váltakozó nedvességtartalmú levegő érkezett térségünkbe, így téliessé vált az időjárás. A Nyugat-Európa felett kiépült anticiklon peremén több front érintette hazánkat, de az országos napi középhőmérséklet továbbra is elmaradt a sokévi átlagtól. A leghidegebb január 8-án hajnalban, a derült időjárású Tiszántúlon volt, amikor északkelet felől érkező hideg, száraz légtömeg jutott uralomra a hóval borított táj felett. Később a Balti-tenger felett örvénylő ciklon révén már enyhe, nagyobb nedvességtartalmú légtömegek érkeztek hazánk területére. A hónap közepén délies áramlással együtt fokozatosan erősödött a nappali felmelegedés, és jóval a sokévi átlag felett alakult a hőmérséklet. A hónap utolsó dekádjában tőlünk nyugatra megerősödő anticiklon miatt maradt el a hőmérséklet a sokévi átlagtól. Majd a hónap végére mediterrán ciklonok hatására fokozatosan enyhült az idő, de ekkor is csak az átlag közelében maradt.