1991 óta a leghidegebb és 1901-től a harmadik legcsapadékosabb május volt az idei. A tavasz utolsó hónapjában Magyarország területén 34 év után alakult ki ismét összefüggő hótakaró.
A májusi havi középhőmérséklet jócskán elmaradt a szokásostól. Az ország nagy részén jellemzően 16°C körül alakul a havi középérték, idén viszont sehol nem érte el a májusi átlag a 16°C-ot, még a 15°C-ot is csak néhol haladta meg délkeleten, illetve Budapest belvárosában, összesen 6 állomáson, azokon is csupán 1-2 tizedfokkal. Nyugat felé haladva egyre hűvösebb volt a hónap. A Dunától keletre, az Alföldön még 14–15°C, a Dunántúl keleti, délkeleti részén már csak 13–14°C, a Nyugat-Dunántúlon, a Kisalföldön viszont mindössze 12–13°C közötti középhőmérsékletű volt a 2019-es május. A magasabb hegyeken még a 10°C-ot sem érte el a hónap középhőmérséklete, a leghidegebb a Kékesen volt (8,3°C). A hegyi állomásokon kívül (400 m alatt) Szentgotthárd Farkasfán lett a leghűvösebb a május (12,1°C).
A május középhőmérséklete országos átlagban 13,65°C-nak adódott, ami 2,5°C-kal maradt el az 1981–2010-es átlagtól. Ezzel az idei lett 1901 óta a 11., 1991 óta a leghidegebb május. Magyarország egész területén az átlagnál hidegebb volt a hónap. Kelet felé kicsit közelebb alakult a havi középhőmérséklet az éghajlati normálhoz, de még északkeleten és délkeleten is 1,5–2°C-kal alatta alakult. A Dunántúlon a negatív anomália sokfelé elérte a 3–4°C-ot. A május általában 5°C-kal melegebb az áprilisnál, idén azonban csupán 1,3°C volt a két hónap között, aminél kisebb különbséget 1901 óta csak két évben (1952, 1961) találunk homogenizált adatsorainkban.
Hideg májusra következtethetünk a napi országos középhőmérsékleti átlagokat tekintve is. Az egész hónapban mindössze négy napon (május 2., 19., 25. és 26.) alakult az országos átlag az éghajlati normál felett, de 1°C-nál nagyobb pozitív eltérés csak május 26-án volt. Az idei május első 3 hete átlagosan még hidegebb volt az előtte levő áprilisnál, amire igen ritkán találunk példát.
A hónap átlagos hőmérséklettel kezdődött, majd 3-ától északnyugat felől egy frontálzóna érte el térségünket. Május 5-én ennek a többközéppontú ciklonrendszernek és egy délen hozzá kapcsolódó mediterrán ciklonnak a hátoldalára kerültünk, észak felől pedig rendkívül hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. Május 6-án az országos átlag 7°C alatt maradt, 8°C-kal elmaradva a sokévi átlagtól, amivel a hónap leghidegebb napja lett. Ezen a napon Kékestetőn napközben sem volt melegebb 0°C-nál. 7-én felszakadozott a felhőzet, a kevés felhő miatt 8-án reggelre sokfelé fagypont közelébe hűlt a levegő, 12 állomásunkon fagyott is. Nagyobb területen fagy a Duna-Tisza közén fordult elő. A leghidegebb Kecskemét K-puszta állomásunkon volt (–1,7°C). Frontátvonulások mellett 12-éig fokozatosan egyre melegebb lett, keleten 12-én 24–25°C körüli maximumhőmérséklettel, de országosan végig átlag alatt maradt a hőmérséklet. Ezt követően 13-ától egy hullámzó frontrendszer és mediterrán ciklon befolyásolta időjárásunkat, 14-ére jelentős lehűlést okozva. Május 14-én általában 10°C alatt maradt a maximum is, a Kékesen pedig megint fagyott. A következő napokban jelentősen emelkedett a hőmérséklet, 18-án és 19-én a Tiszántúlon újból 25°C fölé melegedett fel a levegő, majd egy Közép-Európa felett napokig örvénylő ciklon miatt újfent visszaesett a hőmérséklet, főleg a maximumok, a napi átlag már nem sokkal. A ciklon elvonultával május 25–26-án délies áramlással melegebb levegő érkezett, és 26-án sokfelé elérte a maximumhőmérséklet a 25°C-ot, helyenként, inkább keleten a 28°C-ot is. Az országos napi átlag is ekkor volt a legmagasabb, 19,1°C. A hónap végén a térségünkben volt még egy hullámzó frontrendszer, és főképp a Dunántúlon jelentős, keleten kisebb mértékű lehűlés következett be.
Májusban már nem volt országos átlagban fagyos nap (tmin≤0°C), de május 8-án elszórtan előfordult fagy hazánkban.
A hideg május a nyári napok (tmax≥25°C) számában mutatkozik meg igazán, hiszen idén mindössze 2 napon érte el a maximumhőmérséklet országos átlagban a 25°C-ot, a sokéves átlag ezzel szemben 9. A Tiszántúlon 2-4, másutt általában 1, de a Dunántúlon és északon több állomáson egyetlen ilyen nap se volt.
Hőségnap (tmax≥30°C) országos átlagban nem volt (1981–2010 átlag: 1), sőt egyetlen állomás se regisztrált a hónapban 30°C feletti hőmérsékletet, így 2019-ben a májusi országos maximum alacsonyabb lett az áprilisinál.