A júliusi középhőmérséklet az ország legnagyobb részén 20-23 °C között változott. A legmelegebb területeket ezúttal északnyugaton, a Fertő-tó térségében, illetve szokásos módon a főváros környezetében és az Alföld középső-déli részén találjuk. A hegyvidéki tájakon, különösen a Bükk és a Mátra területén a havi középhőmérséklet 20 °C fok alatt maradt. A legmagasabb havi középhőmérséklet (24 °C) Budapesten adódott, míg a Kékestetőn a havi átlag mindössze 16,1 °C volt. Az országban átlagosan 24 nyári nap (Tmax≥25 °C) és 12 hőségnap (Tmax≥30 °C) fordult elő júliusban. Mindkét éghajlati index 2 nappal több volt, mint az 1981 - 2010 közötti érték. A legtöbb forró nap (Tmax≥35 °C) Sopron Kuruc-domb állomáson adódott (3 nap). Júliusban a hőmérséklet csúcsértékét július 1-én a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpáron (37,5°C), míg a legalacsonyabb értéket (3,5 °C) Zabar állomáson július 10-én rögzítettük.

A nyár második hónapja mindössze 0,4 °C-kal volt melegebb az 1981-2010-es átlaghoz képest. Az országos átlagban 21,6 °C-os júliusi középhőmérséklet azonban úgy alakult ki, hogy a Dunától keletre fekvő tájakon a szokásosnál inkább hűvösebb, míg a Dunántúlon az átlagosnál melegebb időjárás uralkodott. A havi középhőmérséklet eltérése az 1981-2010-es átlagtól azonban jellemzően sehol sem haladta meg a ±2 °C-ot.

Július első napjai voltak a legmelegebbek egy június végén kiépült anticiklonnak köszönhetően, majd egy Finnország felett örvénylő mérsékelt övi ciklon hidegfrontja érintette térségünket. A front átvonulása csak rövid ideig vetette vissza a nappali felmelegedést, pár napig még meleg, nyári idő volt jellemző. Az első dekád végén azonban északnyugat felől hűvös, változó nedvességtartalmú légtömegek érkeztek, és a második dekád végéig jelentősen elmaradt a napi középhőmérséklet a sokévi átlagtól. Országos átlagban a leghűvösebb július 10 – 14 között volt, közel 3 °C-kal maradt el a hőmérséklet a sokévi értékektől. A fagyzugos Zabaron ebben az időszakban két napon is megdőlt a minimumhőmérséklet napi rekordja: Július 10 és 12-én a legalacsonyabb hőmérséklet 4°C alatt maradt. Az utolsó dekádban újra fokozatosan emelkedett a napi középhőmérséklet hazánkban is, miközben Nyugat-Európát afrikai eredetű forró légtömegek árasztották el, mely ott rendkívüli hőhullámot okozott. A hónap végének időjárását egy, a Földközi-tenger felett kialakult ciklon határozta meg, mely hazánkat elérve heves záporokat, zivatarokat, helyenként pusztító jégesőt hozott helyenként orkán erejű szélviharral.