Hazánk legnagyobb részén a középhőmérséklet 21-24 °C között változott a hónapban. 21 °C alatti értékek a magasabban fekvő tájakon, illetve Szentgotthárdon adódtak. 24 °C feletti átlagot pedig 4 állomáson mértünk: Budapest Lágymányos és Budapest belterület, továbbá Dunaújváros és Kiskunfélegyháza. A legalacsonyabb havi középhőmérsékletet (17,5 °C) Kékestetőn regisztráltuk, míg a legmagasabbat (24,9 °C) Budapest Lágymányoson. A legmelegebb tájakat az Alföldön, valamint Budapest és a Balaton térségében találjuk, itt a havi átlag 23 °C felett alakult. Az országban átlagosan 24 nyári nap (Tmax≥25 °C) fordult elő júniusban, mely egyharmaddal több az 1991-2020 közötti sokéves átlag értékénél (18 nap). Emellett 14 hőségnapot (Tmax≥30 °C) regisztráltunk a hónapban, mely 8 nappal haladta meg a normálértéket (6 nap). Országos átlagban 5 forró nap (Tmax≥35 °C) volt júniusban, miközben ennek az indexnek a sokéves átlaga 0 nap. Több településen is közel az országos átlag dupláját detektáltuk: Dabason 10 forró napot, Budakalászon és Dunaújvárosban pedig 9 forró napot. Országosan a meleg éjszakák (Tmin≥20 °C) száma 3 volt, szemben a normálérték 1 nappal. Viszont számos állomásunkon legalább a hónap harmadában előfordult meleg éjszaka: 12 nap (Boda, Budapest belterület, Fonyód, Siófok), 11 nap (Budapest Lágymányos, Szeged belterület), 10 nap (Budapest János-hegy, Dunaújváros). Júniusban a hőmérséklet csúcsértékét (42,0°C) 30-án Szécsényben, míg a legalacsonyabb értékét (4,1 °C) június 15-én Zabar állomáson mértük. A június 30-i szécsényi adat új abszolút maximumhőmérsékleti rekord.

Országos átlagban 22,5 °C volt a havi középhőmérséklet, mely 2,7 °C-kal magasabb az 1991 ̶ 2020-as sokéves értéknél. Ez lett a második legmelegebb június 1901 óta. A hónap két tized fokkal előzi meg a harmadik helyen álló, 2025-ös júniust és ugyancsak két tized fokkal marad el az első, 2019-estől. Hazánk teljes területén melegebb volt a szokásosnál, az anomália 1,5 és 4,0 °C közt alakult. A legkisebb eltérést a sokéves átlagtól (1,5 és 2,5 °C között) a határ mentén figyelhettünk meg: délen, délnyugaton, keleten és északkeleten. Ahogy a középső országrészek felé haladunk, úgy nő az anomália. Az Alföldön és a Dunántúlon 2,5 és 3,0 °C közötti eltérés volt jellemző. Viszont ennél nagyobb anomália (3,0-4,0 °C) is megjelent a Dunántúli- (Bakony, Dunazug-hegység) és az Északi-középhegységben (Börzsöny, Cserhát, Mátra), továbbá az Alföldön (Mezőföld, Duna-Tisza közi síkvidék).