A 2023-as tavasz középhőmérséklete országos átlagban az 1991–2020-as éghajlati normál közelében alakult, a március melegebb, míg az április hűvösebb volt a megszokottnál. A csapadékos telet követően tavasszal is folytatódott a csapadékos időjárás. Országos átlagban mindhárom tavaszi hónapban több csapadék esett, mint a sokéves átlag, habár térben és időben nagyon változó eloszlást mutatott.
A tavaszi átlaghőmérséklet 10,9 °C volt, mely mindössze 0,2 °C-kal marad el az 1991-2020-as sokéves értéktől. Az országon belül 10 és 12 °C között mozogtak az évszakos átlagok. Ennél alacsonyabb háromhavi középhőmérséklet csak a Dunántúli- és az Északi-középhegység egyes tájain fordult elő. Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon már 10-11 °C közötti értékek voltak jellemzőek. A legmelegebb Budapest és Szeged környéke volt, itt már 12 °C felett alakult az évszakos átlag (1. ábra).
Az anomália térképen találunk a megszokottal megegyező, illetve annál hidegebb és melegebb területeket is. A Dunántúl nyugati és északi részén, a délkeleti határ mentén, az Északi-középhegység keleti felében, valamint a Tisza vonalában volt negatív az eltérés, -0,5 és -1 °C között. A Mátrában, Budapest és Szeged térségében már pozitív anomáliát regisztráltunk: +0,5 és +1 °C között. Az ország többi részén az 1991-2020-as átlagnak megfelelően alakult az évszakos középhőmérséklet (2. ábra).
Az évszak országos átlagban 0,2 °C-kal lett hűvösebb a sokéves átlagnál (3. ábra). A hónapokat külön-külön tekintve két megszokottnál hidegebbet és egy melegebbet találunk. Leginkább az április tér el az 1991-2020-as normáltól (-2,0 °C). Ezt követi a március, csak pozitív irányban (+1,7 °C), majd a május, mely már alig marad el a sokéves értéktől (-0,2 °C).
A küszöbnapok is azt mutatják, hogy átlagos volt az elmúlt tavasz. 14 fagyos napot (Tmin ≤ 0 °C) jegyeztünk országos átlagban, mely 1 nappal kevesebb, mint a sokévi átlag. Hideg napból (Tmin ≤ -5 °C) a szokásos 1 nap helyett 3 napot összegeztünk. Téli nap (Tmax ≤ 0 °C) nem fordult elő idén tavasszal, szemben a normál 1 nappal. Nyári napból (Tmax ≥ 25 °C) 9 adódott országos átlagban, mely 3 nappal kevesebb, mint a sokévi átlag. A hőség napok (Tmax ≥ 30 °C) esetén ugyanazt tapasztaltuk, mint a téli napoknál; a megszokott 1 nap helyett idén nem volt egyetlen hőség nap sem.
A tavaszi középhőmérséklet idősora 1901 óta a lineáris trendbecslés alapján melegedő tendenciát mutat (4. ábra). Az évszakos középhőmérséklet országos átlagának változása 1901 – 2023 között +1,27 °C. Viszont az elmúlt négy évben ez nem volt érzékelhető, ezen tavaszok a trendvonal alatt láthatóak. Különösen 2021-ben volt hideg, 9,2 °C-kal maradt el a normáltól.
| Időszak | Sorszám |
| március | 17. |
| április | 90. |
| május | 54. |
| tavasz | 40. |
2023 tavasza a negyvenedik legenyhébb 1901 óta. Ezzel az elmúlt 123 év rangsorában az első harmad végére került az idei tavasz. Az elmúlt évszak hónapjai közül a március végzett még elől a rangsorban: tizenhetedik lett. A május még a sor első felében kapott helyet az ötvennegyedik sorszámmal, míg a hűvös április a sor végére került, a kilencvenedik legmelegebb lett. (I. táblázat).
A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott a középhőmérséklet hazánkban 2023 tavaszán havonta.
Március
Március első hetében többnyire a sokévi átlagnak megfelelően alakult a középhőmérséklet. 4-én egy hidegfront érte el hazánkat, mögötte sarkvidéki levegő áramlott fölénk. Emiatt 5-én többfokos lehűlés következett be, a napi középhőmérséklet 3 °C-ra csökkent. 7-től intenzív melegedés kezdődött, mivel enyhe, nedves levegő áramlott a Kárpát-medence fölé. 9-én már 11,0 °C volt a napi középhőmérséklet, szemben a sokéves átlag 4,7 °C-kal. 10-én a szél többfelé megélénkült, zivatarok környezetében viharossá fokozódott. Ez az érkező hidegfrontnak volt köszönhető, melynek hatására jelentősen lehűlt a levegő a következő napokban. Így 12-re a középhőmérséklet a normál alá süllyedt, több mint 2,5 °C-kal. 13-tól kezdődően viszont ismét több fokkal melegebb levegő áramlott hazánk fölé, 14-én ismét 11 fok feletti napi középhőmérsékletet figyelhettünk meg. Délnyugat felől meleg levegő áramlott a Kárpát-medencébe, és a nap első felében hazánk nagy részén többórás napsütés volt a jellemző. Sellyén egészen 24,1 °C-ig emelkedett a hőmérő higanyszála, amivel megdöntötte a napi legmagasabb maximumhőmérséklet rekordját, melyet Szentgotthárdon mértünk 1957-ben (22,3 °C). Viszont ezen a napon délután, estefelé egy hidegfront érkezett meg, erős lehűlést hozva. Az ezt követő 8 nap napos, száraz időszak volt, köszönhetően a többnyire anticiklonális hatásoknak, melyek hazánk időjárását alakították ekkor. 17-től jelentős melegedés következett be, 19-től már ismét a sokéves átlag feletti napi középhőmérsékleteket figyelhettünk meg, mely 24-én érte el a csúcspontját. Ekkor országos átlagban 14,4 °C-ot regisztráltunk, mely több, mint 7 fokkal magasabb a normálnál (7 °C). Ez volt a hónap legmelegebb napja, viszont este egy hidegfront érkezett, mely ismét lehűlést hozott. Ezt követően is egy ciklon és annak hidegfrontja alakította a Kárpát-medence időjárását. A hidegfront mögött viharos széllel jóval hidegebb levegő tört be fölénk, így március 28. lett a hónap leghidegebb napja. Országos átlagban mindössze 2,9 °C volt a középhőmérséklet, mely jócskán elmarad a sokéves értéktől (7,4 °C). Majd 29-től az északnyugat felől érkező ciklonok enyhébb légtömegeket áramoltattak felénk, így fokozatos melegedés következett; a hónap utolsó napja ismét a sokévesnél melegebbnek adódott.
Április
A március végi fokozatos felmelegedés hatására az április egy, a sokéves átlagnál 2 °C-kal melegebb nappal köszöntött be. Bár még másodikán is a megszokottnál magasabb volt a napi középhőmérséklet, már aznap megindult az erőteljes lehűlés. Köszönhető mindez egy hidegfrontnak, mely mögött északról hideg levegő áramlott a Kárpát-medence fölé. 4-én már mindössze 3,1 °C volt az átlaghőmérséklet, szemben a sokéves értékkel, mely 11 °C. A hónap leghidegebb napja csak ezután következett. Ahogy továbbra is hideg levegő érkezett fölénk, április 6-án országos átlagban 2,4 °C volt a középhőmérséklet, mely 7 fokkal maradt el a normáltól. Április 7-től a napi középhőmérséklet fokozatosan emelkedett, 13-án végre meghaladta a sokéves értéket (igaz, csak 0,1 °C-kal). Ezt követően ismét hűvösebb napok következtek, egy mediterrán ciklon érkezett meg hazánk fölé, mely felhős, csapadékos időjárást okozott. Az április 16-án kezdődött melegedés egészen 23-ig tartott, amikor 14,5 °C-os középhőmérsékletet regisztráltunk. Bár ez lett a hónap legmelegebb napja, a sokéves átlagnál mindössze 1,5 °C-kal volt magasabb az e napi érték. 24-én egy hidegfront érte el hazánkat, melynek köszönhetően több fokkal hűvösebb légtömegek érkeztek. 26-tól északnyugat felől hidegebb levegő áramlott hazánk fölé, így még tovább csökkent a napi középhőmérséklet. 27-én már 6 °C-kal maradt el a napi közép a sokéves átlagtól. A hónap utolsó napjainak időjárását egy ciklon alakította. A hőmérséklet bár emelkedett, de még mindig a sokéves átlagnál alacsonyabb maradt.
Május
Az előző hónap végi felmelegedés május első napjaiban is folytatódott, majd néhány napig a sokéves átlag körül ingadozott a napi középhőmérséklet. 2-án és 3-án egy mediterrán és egy Balti-tenger felett elhelyezkedő légörvény kettőse határozta meg időjárásunkat. 4-én és 5-én egy anticiklonnak köszönhetően napos, száraz időjárás volt jellemző. 6-án a hőmérséklet már 1,8 °C-kal volt magasabb a sokéves átlagnál, viszont az északkeletire forduló szél miatt 8-án több fokkal visszaesett a hőmérséklet is. Május 8-tól egészen 18-ig a sokéves átlag alatt maradt a középhőmérséklet. A hónap két leghidegebb napján – 8-án és 12-én – 11,5 °C volt a napi átlag, mely jócskán elmaradt a megszokottól (12-én 4,5 °C-kal). 19-től már anticiklonális hatások érvényesültek a Kárpát-medencében, emiatt fokozatos felmelegedés vette kezdetét. A hónap utolsó dekádjában már végig a sokéves átlagnál magasabb volt a középhőmérséklet. A növekvő hőmérséklet mellé száraz időjárás társult. 23-án egy északnyugat felől gyenge hidegfront érkezett, hatására 24-ére egy kissé mérséklődött a hőmérséklet. A következő naptól újra erősödött a nappali felmelegedés, ahogy ismét egy anticiklon alakította időjárásunkat. 26-tól alapvetően napos, gomolyfelhős időjárás volt a jellemző. Az évszak legutolsó napján egy anticiklon peremén szárazabb levegő érkezett, így a napsütés került túlsúlyba. (5. ábra).