Január

2017 januárjában a havi középhőmérséklet -3 °C és -8 °C között alakult. Az országos középhőmérséklet -5,8 °C volt, amely az 1981-2010-es éghajlati normálértéktől (-1 °C) jelentősen elmaradt. A legnagyobb hőmérsékleti eltérést Nógrád megyében, a Jászságban és a Sajó-völgyben figyeltük meg. Ezeken a tájakon átlagosan 7-8 fokkal volt hidegebb, mint a szokásos. Országos napi adatok alapján (4. ábra) a hőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól szinte az egész hónapban negatív tartományban maradt. A hónap leghidegebb éjszakáján, január 8-án, Tésán -28,1 °C-ig süllyedt a levegő hőmérséklete (I. táblázat). A hónap közepén enyhült kissé a zord téli időjárás, ekkor sokfelé havazott. A többé-kevésbé összefüggő hótakaró és a derült időjárás miatti nagyobb kisugárzás hozzájárult ahhoz, hogy újra komoly lehűlés következzen, amely a hónap végéig zord időt és jelentősen megnövekedett szennyezőanyag koncentrációt eredményezett. A tartós hideg hatására a nagyobb tavaink, folyóink befagytak, a Dunán jégzajlás volt megfigyelhető.

Február

A rendkívül hideg január után 2017 februárja a szokásosnál közel 2 °C-kal enyhébb időjárású volt. A havi középhőmérséklet -2 °C és +5 °C között alakult hazánkban. A délnyugati országrészben +4 és +5 °C közötti átlagokat jegyeztünk, míg az ország északkeleti területein zömmel fagypont közelében alakultak az értékek. Térben eltérő módon, de az egész országban a sokévi átlag felett alakult a havi középhőmérséklet. A legnagyobb hőmérsékleti eltérést a Mátra, Bükk és a Magas-Bakony területén figyeltük meg. Ezeken a tájakon 3-4 fokkal volt melegebb, mint az 1981-2010-es időszakban. Februárban a napi középhőmérsékleti értékek a hónap elején és végén a sokéves átlag felett alakultak (4. ábra), ekkor több napi rekord megdőlt.

Március

2017 márciusa jóval melegebbnek bizonyult a megszokottnál. A hónap középhőmérséklete zömmel 8-9 °C között alakult. Hűvösebb körzetek az Északi-középhegység magasabban fekvő részein fordultak elő, ezeken a területeken 4-5 °C közötti átlagokat jegyeztünk. A Mátra területén, illetve Budapest környékén 3-4 °C-kal volt melegebb az éghajlati normálhoz képest. A hónap eleje februárhoz hasonlóan meglehetősen melegnek adódott, a normált 4-7°C-kal múlta felül (4. ábra), majd átlag közelébe esett vissza a napi átlaghőmérséklet. A hónap középétől egy újabb melegedési folyamat kezdődött, majd egy hidegfront határozta meg hazánk időjárását. Pár napig több fokkal mérséklődött a nappali felmelegedés, és átlag alatti hőmérsékleti értékeket eredményezett. A hónap végén ismételten visszatért a kellemes, tavaszias időjárás.

Április

2017 áprilisa igen szeszélyes időjárású volt. Az ország nagy részén 9-11 °C között alakult a havi középhőmérséklet, az országos átlag pedig 10,4 °C-nak adódott, amely csak kissé (0,5°C-kal) marad el a sokévi átlagtól. A Tisza és a Duna alsó szakaszán, a Balaton környékén és a Dráva-síkon melegebb, míg a Zempléni-hegységben és az Ipoly mentén mintegy 2 °C-kal volt hűvösebb az átlagnál. Április első felében a napi középhőmérséklet értékek zömmel a sokévi átlag felett alakultak (5. ábra), ekkor számos napi melegrekord dőlt meg (II. táblázat). A hónap második felében leginkább ciklonok és a hozzájuk tartozó frontok alakították hazánk időjárását, melyek meglehetősen hideg levegőt, sok csapadékot, havat és szeles időt hoztak magukkal, így több napon keresztül az átlagosnál jóval alacsonyabb hőmérsékleti értékek jelentkeztek, és számos állomáson napi hidegrekordot rögzítettünk (II. táblázat).

Május

Májusban az ország nagy részén az ilyenkor szokásos hőmérsékleti értékeket figyeltük meg, a középhőmérséklet zömmel 15-16 °C között alakult. Az átlagosnál hűvösebb az északi területeken, a Nagykunság környékén és a Duna-Tisza közén volt. A legnagyobb pozitív anomáliát Budapest környékén, a dunántúli területeken és az Alpokalján jegyeztük. Májusban az országos középhőmérséklet mindössze 0,4 °C-kal volt magasabb a szokásos értéknél. A hónap első harmadában a napi középhőmérséklet átlag körül alakult (5. ábra), majd sarkvidéki eredetű hideg levegő árasztotta el térségünket, melynek köszönhetően új országos minimumhőmérsékleti rekordok születtek (II. táblázat). Május második felét leginkább átlag körüli hőmérsékleti értékek jellemezték, majd a hónap végén az erősödő nappali felmelegedés hatására újra a sokévi átlag feletti értékek jelentkeztek.

Június

A júniusi középhőmérséklet országos átlagban 21 °C felett alakult, a sokévi átlaghoz képest közel 2,5 °C-kal volt melegebb. A legalacsonyabb havi átlagok az észak-magyarországi hegyvidéken figyelhetők meg: itt jellemzően 16-20 °C között alakult a havi átlaghőmérséklet. Budapest tágabb környezetében, a Mosoni-síkon, Sopron közelében, a Bakony és a Mecsek területén 3 °C–kal melegebb volt, mint ami júniusban szokásos. A hónap elején a nyugodt nyárias időjárásnak köszönhetően a napi középhőmérséklet 3-4 °C-kal a sokévi átlag felett alakult (5. ábra). A hónap közepén egy északnyugat felől érkező hidegfront rövid ideig hőmérséklet-csökkenést okozott. A hónap végén, délies áramlással több fokkal melegebb levegő érkezett térségünkbe (5. ábra). A 2017. évi első hőhullámnak (2017. június 22-28. között II. fokú hőségriadó) egy Nyugat-Európa felett kialakult ciklon hidegfrontja vetett véget.

Július

Hazánk területén a július havi középhőmérséklet 20-23 °C között alakult, ennél hűvösebb Észak-Magyarország hegyvidéki tájain volt. Az ország legmelegebb területe az Alföld déli része volt, ahol 24 °C feletti havi átlaghőmérséklet adódott. Az országos július havi középhőmérséklet a homogenizált, interpolált adatok alapján 0,8 °C fokkal volt magasabb, mint az 1981-2010-es hőmérsékleti normál. Az országos napi középhőmérséklet igen változékonyan alakult a sokévi értékekhez viszonyítva (6. ábra). Az év első hőhulláma után egy hidegfront hozott felfrissülést, majd rövidesen újra az 1981-2010-es normál felett alakultak a napi hőmérsékleti értékek. A pár nappal később átvonult hidegfront után jelentősen visszaesett a napi középhőmérséklet. A hónap utolsó harmadában egyre inkább anticiklonális hatások miatt kánikula alakult ki. A tartósan magas napi átlaghőmérséklet miatt 2017. július 20-23. között II. fokú hőségriadót rendeltek el. Az év második hőhullámának egy Nyugat-Európa felett kialakult ciklon vetett véget, így július 25-27. között már három fokkal volt hűvösebb a sokévi átlagnál. A hónap végén délies áramlással szaharai eredetű levegő árasztotta el a Kárpát-medencét, mely extrém hőhullám augusztus első harmadának időjárására is hatással volt.

Augusztus

2017 augusztusa az átlagosnál 2,1 °C-kal volt melegebb, országos átlagban a középhőmérséklet jóval meghaladta a 22 °C-ot. A Dél-Alföldön az átlagos hőmérséklet 25 °C közelében alakult, Észak-Magyarországon viszont helyenként 20 °C alatt maradt. A legnagyobb pozitív eltérés a Bükk és a Mecsek (3-4 °C), illetve a Körös-Maros közére (2,5-3 °C) volt jellemző. A Duna-Tisza-közén és a Nyírségben viszont mindössze 0,5-1 °C-kal járt az országos hőmérséklet a normálérték felett. A hónap első hetében egy markáns hőhullám miatt 2017. augusztus 1-4. között a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást kellett elrendelni az ország egész területére vonatkozóan. Országos átlagban 6-8 °C-kal volt melegebb ezekben a napokban (6. ábra), több dél-magyarországi állomáson 40 °C feletti csúcshőmérsékletet mértünk. Augusztus 4-én Békéssámson állomásunkon a napi csúcshőmérséklet elérte a 41,4 °C-ot, amely egyben a 2017 során mért csúcshőmérséklet (I. táblázat). A hónap további részében egy-egy heves, viharos időjárással járó front miatt jelentkezett a sokévi átlagnál hűvösebb időszak. Augusztus 24-én hajnalban Zabar állomáson a hőmérő mindössze 2,6 °C-ot mutatott (II. táblázat). Később a hónap végéig újra a szokásosnál melegebb időjárás uralkodott hazánkban.

Szeptember

A havi országos átlaghőmérséklet 15,6 °C volt, ami csak kissé alacsonyabb, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. Szeptemberben az ország jelentős részén 15 és 16 °C-os középhőmérsékleti értékeket mértünk. A Szatmári-síkon, az Északi-középhegység egyes részein, valamint a délkeleti területeken adódott az átlagnál magasabb hőmérséklet, azonban az ország túlnyomó részén negatív irányú eltérést tapasztaltunk. A hónap elején még éreztette a hatását a nyár, néhány állomásunkról 35 °C feletti hőmérsékleti értékeket is jelentettek ezen a napon. Ezt követően egymást váltották a hűvösebb és melegebb periódusok (6. ábra). Szeptember második felét leginkább a lehűlés és az átlagosnál alacsonyabb értékek jellemezték. A hónap utolsó napja egyben a leghidegebb is volt, ekkor 10,8 °C-ig süllyedt a levegő hőmérséklete.

Október

Az ország nagy részén 10 °C körül alakult a havi középhőmérséklet, alacsonyabb hőmérsékleti értékek az Északi-középhegység magasabban fekvő részein és a Nyírség területén jelentkeztek. Homogenizált adatok szerint az országos havi középhőmérséklet 11,1 °C, amely 0,6 °C-kal melegebb a megszokottnál. Kismértékű pozitív hőmérsékleti anomália előfordult a Mátrában, de országszerte inkább a negatív anomália volt jellemző. A hónap első harmada meglehetősen hidegnek adódott, csupán egy rövid időszakban mértünk átlag feletti hőmérsékleti értékeket (7. ábra). Ezt követően egy kiterjedt anticiklonnak köszönhetően egy nyugodt, száraz időszak köszöntött be, sok napsütéssel és átlag feletti csúcshőmérséklettel ,igazi vénasszonyok nyarát idézve ezzel. Október végén egy markáns hidegfront vonult végig az országon, amely meglehetősen szeles és hűvös időt hozott.

November

Az ősz utolsó hónapja kissé melegebbnek adódott, mint a sokévi átlag. Az országos középhőmérséklet homogenizált adatok szerint 5,6 °C-nak adódott, amely közel 1 °C-kal volt melegebb az 1981-2010-es normálnál. Nagyobb pozitív irányú eltérés a Duna középső és a Tisza alsó szakaszán volt, azonban Budapest és Szeged környékén az anomália értéke elérte a 2 °C-ot is. Más tájakon csak 0,5-1 °C-kal volt melegebb a szokásosnál. A hónap során a napi hőmérséklet jellemzően a sokévi átlag felett alakult (7. ábra). A hónap végén az 1981-2010-es normálnál alacsonyabb értékek jelentkeztek.

December

2017. decemberben a homogenizált adatok szerint az országos havi középhőmérséklet 2,2 °C-kal volt melegebb, mint az éghajlati normál (0,2 °C). A havi középhőmérséklet 0 és +3 °C között változott. A Tiszántúlon és Somogy megyében helyenként közel 3 °C-kal is melegebb volt a szokásosnál. A hónap elején egy hidegfront hatására még a sokéves átlag alatt alakult a napi átlaghőmérséklet. Egy változékony időjárású rövid időszak után egy északnyugat-európai ciklon előoldalán erős délies áramlással enyhe légtömegek érkeztek térségünkbe. Országos átlagban december 12-én 8-9 fokkal volt melegebb a szokásosnál, Baranya megyében a csúcshőmérséklet meghaladta a 18 °C-ot (II. táblázat). Ezt követően két szakaszban fokozatos lehűlés kezdődött. Kezdetben egy magassági hidegörvény hatására a magasban, majd később a talaj közelében is az átlagosnál hidegebb légtömegek határozták meg időjárásunkat. December 20-án Nógrád megyében -12 °C alá csökkent a minimumhőmérséklet. A karácsonyi időszakot a szokásosnál enyhébb időjárás jellemezte, majd az év végén újra az átlag közelébe csökkent a levegő hőmérséklete. (7. ábra).