Heves zivatarok Bajorországban és Szlovéniában

A nyár első hónapjaiban nem ritkák a heves zivatarok Európa középső részén. Bajorország és az Alpok délkeleti része különösen kedvez a sokszor heves jégesőkkel járó konvektív rendszerek vagy szupercellák kialakulásához. Az egyik legpusztítóbb jégeső 1984. július 12-én csapott le Münchenre, amikor 10 cm átmérőjű, 300 gramm tömegű jégdarabok is hullottak. A vihar akkor 200 km hosszan, 15 km széles sávban végzett pusztítást. A 2019. június 10-én átvonult zivatargóc sok tekintetben hasonlatos a 35 évvel korábbi viharhoz: itt is egy hosszú életű zivatarlánc jött létre, benne feltehetően szupercellával, amely Bajorországon végigvonulva Csehország, majd Lengyelország felé hagyta el a térséget.

Másnap Szlovéniában, határainkhoz közelebb is kialakult egy heves zivatargóc, a beszámolók szerint ugyancsak pusztító jégesőt okozva.

Az első filmen, amely az európai kompozit radarképekből készült, először a június 10-i bajor vihar kialakulása látható. A videó második felében a bajor viharnál rövidebb életű, de ugyancsak heves jégesőket okozó szlovéniai zivatargóc életútja is követhető.

A második videón, amely az EUMETSAT infra képei alapján készült, látható, hogy a bajorországi zivatarok által keltett felhőörvény egészen Skandináviáig eljutott.  

A harmadik videón a két vihar az EUMETSAT látható tartományú képeiből készült filmen követhető. A képeken jól kivehető a leghevesebb cellákból kinövő felhő csúcsok, amelyek a sztratoszférába is felnyúlnak.