2018. május 26. szombat
OMSZ hírek

OMSZ: 2018. április 25. 10:41

Időjárási beszámoló – 2017

Elkészült  a 2017. év szélsőséges időjárási eseményeiről és éghajlatáról szóló OMSZ beszámoló.

Összefoglaló a 2017. év veszélyes időjárási eseményeiről

A 2017-es esztendő a veszélyjelzés szempontjából rendkívül mozgalmasnak bizonyult. Ez az állítás még inkább érvényes a nyugodtnak mondható 2016-os év tükrében. A téli és a nyári hónapok időjárási helyzetei is komoly kihívások elé állították az előrejelző szakembereket, ráadásul az átmeneti évszakokban is voltak szélsőséges időjárási jelenségek. 2017-ben három napon volt érvényben a 3. fokozatú (piros) riasztás: január 31-én és február 1-én ónos esőre, október 29-én széllökésre. Kétszer (szeptember 21-én és október 23-án) nagy csapadékra, tíz alkalommal hőségre és egyszer (január 8-án) extrém hidegre is kikerült a legmagasabb fokozatú (piros) figyelmeztető előrejelzés. A téli hónapok közül kiemelkedett a január, amely 1901 óta a 11. leghidegebbnek adódott, ez tükröződött a kiadott jelzések számában és fokozatában is. Már néhány hete beköszöntött a tavasz, amikor pár napra visszatért a tél és a tapadó hó főként a hegyvidéki területeken nagy károkat okozott. A kialakult télies idő miatt április 19-én és 20-án hófúvásra vonatkozó riasztást kellett kiadni, amire a veszélyjelző rendszer 2006-os fennállása óta az év ezen szakaszában még nem volt példa. Nyáron, a 2016-os nem túl forró év után, újult erővel tértek vissza a hőhullámok. Az év legmelegebb napja augusztus 4-e volt, akkor Békéssámsonon 41,4 Celsius fokot rögzítettek. A hőhullámokat lezáró hidegfrontok átvonulása során, illetve esetenként a hőhullámok idején is előfordultak heves zivatarok. Emiatt több alkalommal fordult elő 2. fokozatú (narancs) riasztás heves zivatarokra, felhőszakadásra. A heves zivatarokat lokálisan többször is szélrohamok kísérték, amelyek közül kiemelkedett a július 10-én Balatonaligán mért 157 km/h-s széllökés, ez egyben új balatoni széllökés-rekordot jelentett. Ősszel a fentebb már említett két nagy csapadékos helyzet mellett egyszer (október 29-én) szélviharra kellett kiadni 3. fokozatú jelzést.


A 2017. év időjárása – átlagok és szélsőségek

A 2017-es év hazánk területén összességében az átlagosnál melegebb volt. Az évi középhőmérséklet szinte teljesen megegyezett a 2016. évivel, azonban elmaradt az eddigi legmelegebb 2014-es évtől. Homogenizált, interpolált adatok alapján 2017-ben az országos középhőmérséklet mintegy 0,8 fokkal haladta meg az 1981–2010-es sokévi átlagot, és 11,14°C fokos középhőmérsékleti értékkel 1901 óta a tizenegyedik legmelegebbnek bizonyult. A 2017-es év átlagosan csapadékosnak tekinthető az 1901-től induló adatsorban, azonban az éven belüli eloszlása eltért a szokásostól. Az év eleje augusztusig jellemzően csapadékszegény volt, majd szeptemberben érkezett jelentősebb mennyiségű eső, és az év végén hulló csapadék pótolta a korábbi hiányt. Az éves átlagos csapadékösszeg 615 mm, mely az 1981–2010-es sokévi átlag 103%-a.


Kapcsolódó oldalak: