HungaroMet: 2018. január 8. 15:00
A 2017-es év globálisan a 2., a hazai rangsorban a 13. legmelegebb
 |
A 2017-es volt a második legmelegebb év a 2016-os rekord után – adta hírül az Európai Unió Copernicus Környezet Megfigyelő programja. Az éghajlatváltozást vizsgáló Copernicus Climate Change Services (C3S) program adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál, 0,1 fokkal marad el a legmelegebb, 2016-os év középhőmérsékletétől és ugyanennyivel haladja meg az eddigi második helyezett 2015-ös év globális felszínhőmérsékletét. 2016-ban a rekord meleget az El Niño légköri jelenség okozta, 2017 lett volna az El Niño hatása nélküli legmelegebb év. |
A C3S eredmények összhangban állnak a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előzetes értékelésével. A végleges értékelő gondos előkészítés és ellenőrzés után március első napjaiban lesz elérhető.
Hazai rangsor
A 2017 éves középhőmérséklete Magyarországon 11,06 foknak adódik. Ezzel a 2013-as évvel együtt a 13. legmelegebb év 1901 óta az adatok jelenlegi feldolgozottsága mellett (1. táblázat). Az adatellenőrzés és a homogenizálás még változtathat a sorrenden. Több esetben csak 1-2 század dönti el, hogy egy-egy év előbbre, vagy hátrébb kerül a sorban, így a rangsort körültekintéssel kell kezelni. 2017 középhőmérséklete 0,9 fokkal marad el az eddigi legmelegebb 2014‑es évtől. A melegedő tendenciát jól szemlélteti, hogy a legmelegebb 13 év közé csak kettő került be az 1990-es éveket megelőző időszakból.
1. táblázat: Az éves középhőmérsékletek és sorszámuk
Az év jelentős részében melegebb volt az átlagosnál (1. ábra). A legnagyobb pozitív anomália márciusban jelentkezett, a havi átlag 3,5 fokkal adódott magasabbnak a normálnál. Ezt követi a június (+2,4 °C), illetve az augusztus és a december (+2,1 °C). Mindezek eredményeként március a 2., június a 4., az augusztus pedig az 5. legmelegebb volt 1901 óta. A magas pozitív havi anomáliák miatt 2017-hez köthető az 5. legmelegebb nyár és a 12. legmelegebb tavasz 1901 óta. Hosszantartó hőhullámok léptek fel a nyár folyamán, amelyek az aszályhelyzetet súlyosbították. Hideg szélsőséget is hozott 2017: a legnagyobb, mintegy 4,9 fokos negatív anomália januárban adódott, és ezzel a 10. leghidegebb januárt regisztráltuk.
1. ábra: Az országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981–2010) átlagtól 2017-ben
Országos átlagban 604,96 mm csapadék hullott 2017-ben, amely közel megegyezik az 1981–2010-es átlaggal (2. ábra). A március igen száraz hónapnak bizonyult, a normál 64%-át jegyeztük csupán. Emellett négy hónapban hullott kevesebb csapadék a vártnál országos átlagban: augusztusban a normál 72%-a hullott, júniusban a 81%-a, januárban és májusban pedig 84%-a. Három hónap jelentős csapadéktöbblettel zárt. Kiemelkedőnek számít a szeptemberi csapadékmennyiség, amely 74%-kal haladta meg a normálértéket. Októberben és decemberben is 30%-kal több csapadék hullott a szokásosnál országos átlagban.
2. ábra: Havi csapadékösszegek 2017-ben az 1981–2010-es normál százalékában
Néhány éghajlati információ 2017-ből
A havi és évszakos visszatekintők részletesen bemutatják az aktuális időszak éghajlati viszonyait, itt csak néhány kiegészítő éghajlati adatot közlünk.
Az év hideghullámmal kezdődött, a hónap középhőmérséklete -5,9 °C volt, ami 4,9 fokkal maradt el a normáltól. A tél során a legalacsonyabb hőmérséklet január 8-án lépett fel, -28,1 fokot mértük a Pest megyei Tésán. Az évszak utolsó hónapja meglehetősen enyhének adódott, az ilyenkor szokásosnál mintegy 2 fokkal volt melegebb, a 25. legmelegebb volt 1901 óta, így a februárok felső kvartilisébe sorolható. A tél legmagasabb hőmérsékletét, 21,6 fokot február 28-án regisztráltuk Kiszomboron, és ezzel új országos maximumhőmérsékleti rekord is született.
A március meglehetősen meleg volt, 8,9 fokos havi átlaggal, ami 3,5 fokkal haladta meg a sokéves átlagot, az április azonban kissé hűvösebb volt a szokásosnál. Április 2-án Békéssámsonban még 26,3 fokot regisztráltunk, másnap pedig Edelényben a csúcshőmérséklet elérte a 27 fokot, ezzel új országos napi rekordok születettek. Majd április közepén egy felettünk fejlődő légörvény hatására a hőmérséklet jelentősen visszaesett, a hegyekben havazott. Április 21-én, Kékestetőn -7,1 fokig hűlt le a levegő, ezzel pedig megdőlt a napi minimumhőmérséklet országos rekordja. A korábbi rekord Kékestetőn 1959-ben -6,3 °C volt.
A nyár folyamán három komoly hőségperiódust tapasztaltunk, 2017. június 22. – június 28. és 2017. július 20. – július 23. között másodfokú, 2017. augusztus 1. – augusztus 6. között pedig harmadfokú hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos. A 2017-es nyár során a legalacsonyabb hőmérsékletet, 2,6 fokot, augusztus 24-én mértük a Nógrád megyei Zabaron és ezzel megdőlt a napi abszolút minimumhőmérséklet országos rekordja. Az idei nyár legmagasabb hőmérsékletét Békéssámsonon rögzítette az automata: 41,4 fokot mértünk augusztus 4-én ezen az állomáson.
Október végén egy markáns hidegfront vonult végig az országon, amely meglehetősen szeles és hűvös időt hozott. A Magyarországon Nárcisznak keresztelt vihar alig néhány óra alatt átszáguldott az ország felett, a legerősebb széllökések sokfelé meghaladták a 120 km/h-t. A legnagyobb szélsebességet Siófok állomáson mértük, 36,5 m/s-ot (131,4 km/h).
Az év vége is szokatlanul enyhén telt, a decemberi középhőmérséklet 2,3 °C volt, így a 23. legmelegebbnek adódott 1901 óta, ezzel a legenyhébb decemberek felső 25%-ába sorolható.
A januári csapadék leginkább hó formájában hullott, a legnagyobb mennyiségben az Északi-középhegységben és déli előterében. A legnagyobb hóvastagság 43 cm volt, melyet a Kékestetőn figyeltünk meg január 15-én. A tavasz kezdete meglehetősen száraz volt, mintegy 22 mm csapadék hullott le márciusban, országos átlagban, ahogy az utolsó tavaszi hónapban is elmaradt a csapadék mennyisége a szokásostól.
A csapadékhiány nyáron is folytatódott. Júniusban a sokéves átlag 81%-a hullott, azonban nem volt ritka jelenség a felhőszakadás, valamint a borsónyi és dió méretű jégeső. A júliusi összeg csupán kevéssel maradt el a normáltól, azonban az augusztus ismét csapadékhiánnyal telt.
Az ősz meghozta az esőt, és a jelentős csapadékhullásnak köszönhetően a normál több mint másfélszerese hullott, ezzel 2017 szeptembere volt a 11. legcsapadékosabb. Az október is átlagosnál csapadékosabbnak bizonyult, a szokásosnál 27%-kal esett több országosan. Az ősz során a legnagyobb csapadékösszeget Felsőszölnökről jelentették, 383,3 mm-rel.
A decemberről egyelőre csak előzetes adatok állnak rendelkezésre, ezek alapján az év utolsó hónapja csapadékosan telt, több mint 30%-kal múlta felül a lehullott csapadék az 1981–2010-es átlagot.
Fordította és készítette: Hoffmann Lilla és Lakatos Mónika
Kapcsolódó oldalak:
