2017. november 20. hétfő
OMSZ hírek

OMSZ: 2017. november 2. 16:57

Éghajlati visszatekintő – 2017 nyarának időjárása

A tavasz után a nyár is melegebb és kissé szárazabb volt a szokásosnál. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 22 °C volt, 1,7 fokkal haladta meg az 1981–2010-es normálértéket. 1901 óta az idei nyár az 5. legmelegebbnek adódott 2003, 2012, 2015 és 2007 nyara után. A három komoly hőhullám során több új napi rekord született, míg az átvonuló időjárási frontok heves szélviharokkal, felhőszakadásokkal, jégesővel jártak. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 163,8 mm volt, mintegy 17%-kal kevesebb, mint az 1981–2010-es átlagos összeg. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott. A délkeleti országrészben, illetve a Dunántúlon a Dráva, és a Zala mentén csapadékhiányt detektáltunk. A globálsugárzás összeg az ország egészén magasabbnak adódott az előző évekhez képest. További (tér)képes részletek az Éghajlati visszatekintőben találhatók.

A nyári hónapok átlagában az ország legnagyobb részén 21-22 °C között alakult a középhőmérséklet. A legmelegebb az Alföld déli területein és a Dél-Dunántúlon volt: itt a 22 °C-ot is meghaladta az évszakos átlag. Leghűvösebb tájak az Északi-középhegységben, a Mátra és a Bükk területén voltak, ahol a nyári átlaghőmérséklet nem érte el a 17 °C fokot. A legmagasabb nyári átlagos érték 24,5 °C (Budapest Állatkert), a leghűsebb nyarat pedig Kékestetőn tapasztaltuk, itt az évszakos átlag 17 °C volt.

Összességében 2017 nyara szárazabb volt a szokásosnál. A nyári hónapok csapadékösszege 163,8 mm volt, ami a sokévi átlag 83 százaléka, 30 mm-rel esett kevesebb az 1981-2010-es normálértéknél (193 mm). Az országos átlag azonban elfedi azt a tényt, hogy térben és időben olykor igen koncentráltan érkezett a csapadék egy-egy régióba. Bükkzsércen és Csarodán a nyár folyamán kétszer esett 24 óra alatt 50 mm-nél több csapadék Az északkeleti országrészben, a Börzsönyben, a Balaton térségében és a nyugati határ közelében 200 mm-nél is több eső esett, míg a délkeleti határnál nem érte el a 100 mm-t. A nyári csapadékösszeg maximuma 343,8 mm volt, melyet Csarodán mértünk, míg a legalacsonyabb csapadékmennyiséget (86 mm) a Bajai Járáshoz tartozó Dávod állomáson összegeztük. Csapadékban gazdagabb volt a Felső-Tisza-vidéke, és a Balaton medencéje, míg átlagosnál szárazabb területnek adódott az Alföld déli része, a Tisza-tó környéke, a Kisalföld, és a Dráva mente.

A nyár folyamán a tavaszi csapadékhiány mérséklődött, de meteorológiai szempontból továbbra is aszályos maradt a Dráva mente és az Alföld déli-délkeleti része.

A gyakori derült időjárás miatt a nyári globálsugárzás összeg az előző évekhez képest magasabb volt hazánkban. Az ország szinte teljes egészén jóval 200 kJ/cm2 felett alakult. Alacsonyabb értékek (170 kJ/cm2 alatt) a magasabban fekvő, északkelet-magyarországi hegyvidéki területeken fordultak elő: a Zempléni-hegységben, a Bükkben és a Mátrában. A globálsugárzás legnagyobb évszakos értékeit az Alföld délkeleti tájain és a hegységeink déli előterében detektáltuk.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint az évszak szélsőségei, a mérés helye és ideje:

 Legmagasabb mért hőmérséklet

41,4 °C

 Békéssámson

augusztus 4.

 Legalacsonyabb mért hőmérséklet

2,6 °C

 Zabar

augusztus 24.

 Legnagyobb évszakos csapadékösszeg

344 mm

 Csaroda

 

 Legkisebb évszakos csapadékösszeg

86 mm

 Dávod

 

 Legnagyobb 24 órás csapadékösszeg

99,2 mm

 Csaroda

augusztus 12.


Kapcsolódó oldalak
:


A 2017-es nyár napi középhőmérsékleteinek eltérése a sokévi (1981–2010) átlagtól (°C)


A 2017-es nyár országos átlagban vett, öt napos csapadékösszegei és a sokévi (1981–2010) átlag (mm);
az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott öt napos összeget jelöli