2017. október 21. szombat
OMSZ hírek

OMSZ: 2017. szeptember 15. 20:00

Koszorúzás a balatoni viharjelzés elindítójának tiszteletére

A Katonai Meteorológia Napjához kapcsolódva a Magyar Honvédség és az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei tisztelettel emlékeztek a hazai repülésmeteorológia létrehozójára, a magaslégkör-kutatás úttörőjére, a balatoni viharjelzés elindítójára, dr. Hille Alfréd meteorológus ezredesre a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban. A 2017. szeptember 14-i ünnepség keretében, a hagyományokhoz híven az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Magyar Meteorológiai Társaság és az MH Geoinformációs Szolgálat képviselői megkoszorúzták dr. Hille Alfréd és dr. Zách Alfréd – az obszervatórium építtetőjének – emléktábláját.

Dr. Hille Alfréd 1891. augusztus 14-én született Szegeden. Nehézségekkel teli fiatalkora ellenére kitűnő eredménnyel tette le szakvizsgáját a Pázmány Péter Tudományegyetem földrajz szakán. Érdeklődése azonban egyre jobban a matematika és fizika felé fordult. Egyetemi előadásokon szerezte első meteorológiai ismereteit, de hallgatott csillagászati előadásokat is. Tanulmányainak befejeztével a Földrengéstani Obszervatórium tanársegédje lett. Elkészítette doktori értekezését, melynek révén Hille neve már ismertté vált a földtudományok művelői körében.

Szeizmológusi pályáját megtörve, 1914 augusztusában behívták katonának a Császári és Királyi 2. Tiroli Császárvadász Ezredbe. Novemberben kadéttá (tisztjelöltté) léptették elő. December elején (Limanova közelében) – már az első ütközetben – orosz hadifogságba esett. Több mint 7 évet töltött Szibériában.

Hille hazaérkezésekor már éreztette hatását a trianoni békeszerződés. Az elhelyezkedés az egyetemeken vagy a tudományos életben szinte lehetetlen volt. Így érthető, hogy kapva-kapott az ajánlaton, hogy a polgári légiforgalomnál helyezkedjen el. Hillének, mivel misztériumi alkalmazott volt, megengedték, hogy hivatali helyisége az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézetben legyen. Így közvetlen kapcsolatban lehetett a polgári meteorológiai szolgálattal. Az intézet különböző osztályain elsajátíthatta mindazt, amire szüksége volt, így a prognosztikai gyakorlati ismereteket, magaslégköri méréseket, éghajlattant és állomásszervezést, agrometeorológiát és az adatok nyilvántartását.

Minisztériumi munkája azonban nem tartott sokáig. Munkájának oroszlánrésze Mátyásföldre helyeződött át, ahol megkezdődött a repülések meteorológiai biztosításának gyakorlati része.           

Az első világháború éveiben kialakított meteorológiai szolgálatok tapasztalatainak felhasználásával dr. Hille Alfréd megindította és európai színvonalra emelte a korszerű magyar repülésmeteorológiai kutatást és szolgálatot. Mindemellett a magaslégkör-kutatás hazai úttörője is volt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar légiforgalom megindításában és a Magyar Meteorológiai Társaság megalakításában. Hosszú időn keresztül volt a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó Repülő Időjelző Központ vezetője. Nevéhez fűződik az első veszélyjelző szolgálat megszervezése, a balatoni, majd a dunai viharjelzés megindítása is.

A hadifogságból ismételten hazatérő Hillének köszönhető, hogy a II. világháború után megindulhatott a korszerű repülésmeteorológiai szolgálat Magyarországon. Döntő szerepet játszott a budaörsi, majd a ferihegyi repülőtér és a polgári repülési útvonalak kijelölésében is.

Dr. Hille Alfréd munkájának nagy részét hivatásos tisztként, a hadsereg tisztségviselőjeként végezte. Így érthető, hogy világháborút követően a katonai meteorológia szervezői, vezetői őt tekintették példaképüknek, szellemi atyjuknak.

Hille korán felismerte, hogy a meteorológiai támogatás egyik legfontosabb alapelve, hogy a befogadó megértse, amit a meteorológusok mondanak és írnak neki. Fontos szempontnak tartotta, hogy a kiadott szöveg és előrejelzés könnyen áttekinthető, világos, félreérthetetlen, szabatos megfogalmazású legyen. Dr. Hille Alfréd feltétlen érdeme, hogy bár írásai nagy tömegeket érdekeltek, mindig igyekezett megfelelni a tudomány és a népszerűsítés egyaránt magas szintű követelményeinek.

Nagy hangsúlyt helyezett a repülőtér körzetét jól ismerő, feladatát értő észlelő állomány képzésére. Évtizedeken keresztül tett erőfeszítései végül sikerrel jártak, amikor 1948-ban megkezdődött a felsőfokú meteorológus-képzés. Oktatói tevékenységet folytatott a Kertészeti Főiskolán, a szegedi tudományegyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a kassai Katonai Repülő Akadémián is. Ezen tevékenységeivel érte el, hogy a legismertebb nevű magyar meteorológusok egyike lett, és a repülési meteorológiában abszolút szaktekintélynek számított.

Tudományos működésének elismeréséül 1953-ban megkapta a földrajztudományok kandidátusa fokozatot. Nem sokkal később, 1958-ban nyugállományba vonult. A nyugdíj azonban nem jelentett számára pihenést, hiszen a Magyar Meteorológiai Társaságban végzett rendkívül aktív munkát, amely szakmai lobogását, tudomány iránti olthatatlan szomjúságát kielégítette.

A hazai repülésmeteorológia gyakorlati létrehozója, dr. Hille Alfréd 1981. július 15-én rövid betegeskedés után hunyt el.

Dr. Zách Alfréd – akinek tiszteletére 2012-ben avattak emléktáblát a hálás utódok a Siófoki Viharjelző Obszervatórium épületén – elévülhetetlen érdeme többek között a siófoki vihar előrejelzés megteremtése, a Balaton-parti obszervatórium felépíttetése. Az épület tervei 1953-ban kaptak engedélyt a kivitelezésre, 1956-ban készült el. Itt, közvetlenül a tó partján azóta is folyamatos szolgálatban dolgoznak meteorológus kollégák.