2017. november 20. hétfő
Honlap újdonságok

OMSZ: 2017. november 3. 10:57

Meteorológiai aszály

Meteorológiai aszály oldallal gazdagodott a honlap évszakos Éghajlati visszatekintő oldala. Meteorológiai értelemben akkor beszélünk aszályról, amikor egy területen tartós vízhiány áll fenn, vagyis a szokásos mennyiségnél kevesebb csapadék hullik. Hazánk olyan éghajlati régióban fekszik, ahol a csapadék térbeli és időbeli változékonysága nagy, így hosszabb-rövidebb ideig tartó száraz periódusokra rendszeresen, visszatérően most és a jövőben is számítanunk kell.

Az aszály meglehetősen komplex, sokféle módon jellemezhető és a különböző szempontok szerint vizsgálva eltérő jellegzetességeket mutató természeti jelenség. Palmer (1965) definíciója szerint az aszály tartós és jelentős csapadékhiány. Megkülönböztethetünk többek között meteorológiai, mezőgazdasági és hidrológiai aszályt, melyek a vízhiány relatív mértékében, időtartamában, térbeli kiterjedésében és a lehetséges következmények jellegében térnek el. Az aszály számszerűsítésére nincs egységes mérőszám, mert az aszályindexek különböző éghajlati területekre és eltérő felhasználási célokra készülnek.

A Meteorológiai Világszervezet WMO (2012) a Standardizált Csapadékindex (SPI) számítását javasolja a meteorológiai aszály jellemzéséhez és a korai figyelmeztetőrendszerekhez a tagországok meteorológiai szolgálatai számára. Persze az intézmények az aszálymonitoring szolgáltatásaik során a csapadékon kívül számos más indikátort is figyelembe vehetnek, és más, aszályt jellemző index számítására is lehetőségük van, mint ahogy az OMSZ agrometeorológiai oldalán március 1. és szeptember 30. között történik.

Az SPI (Standardizált csapadékindex) számítása statisztikai eljáráson alapszik (McKeen et al., 1993), amely során az adott helyen, különböző időszak alatt érkező csapadékmennyiségre először gamma eloszlást illesztünk, átalakítjuk standard normál eloszlássá, majd pedig SPI értékké. Az SPI a standardizálás miatt eltérően csapadékos régiók összehasonlítására is alkalmas. Általában 1, 3, 6, 12 havi csapadékösszeget veszünk figyelembe, melyet legalább három évtized hosszúságú referencia időszakkal vetünk össze. A pozitív SPI értékek az átlagosnál nedvesebb, a negatívak szárazabb időszakokat jelentenek. Az SPI1 az aszály kezdetének korai felismerését szolgálja, az SPI3 a lehetséges mezőgazdasági, míg az SPI6 és az SPI12 már hidrológiai következményekre utal. A meteorológiai aszály évszaktól függetlenül akkor következik be, amikor az SPI értéke tartósan negatív, és eléri a -1-es, vagy annál alacsonyabb értéket. Az aszály megszűnik, ha az SPI pozitívra vált. Tehát az SPI-vel meghatározható az aszályos időszak kezdete és vége, illetve minden egyes hónapban az intenzitása is.
 
Az OMSZ SPI számítórendszerét Szentimrey Tamás fejlesztette és 2009 óta működik. Jelenleg 461 csapadékmérő állomás MASH módszerrel (Szentimrey, 2007a) ellenőrzött, homogenizált havi csapadékösszegeit használja 1951-től napjainkig. A referencia időszak választható, jellemzően az 19611990-et tekintjük kalibrációs időszaknak. Az SPI térképezéséhez az állomásokra számított SPI1, SPI3 és SPI6 értékeket MISH módszerrel (Szentimrey és Bihari, 2007b, Szentimrey et al., 2011) sűrű rácshálózatra interpoláljuk, így az ország bármely pontján ismert.
 
2017 eddig az aszályos évek sorába illeszkedik. Az SPI1 értéke alapján 2016 decembere extrém száraz volt, melynek köszönhetően az év eleje óta negatív tartományba került az SPI3 és az SPI6 értéke is országos átlagban. A háromhavi SPI januárban és februárban már -1-nél kisebb volt, míg az SPI6 májusban érte el a meteorológiai aszály küszöbértékét. A februári SPI3 alapján a téli hónapok csapadékhiánya a Kisalföld és a Körös-Maros közére összpontosult. A tavaszi időszakot az SPI3 májusi eloszlása jellemzi, amelyen látható, hogy a Zalai-dombságban, a Balaton medencéjében és Békés megye nagy részén alakult ki extrém szárazság.
 
Az augusztusi SPI6 a március és augusztus között, tehát közel a teljes vegetációs periódusban lehullott csapadékmennyiséget viszonyítja az 19611990-es átlagokhoz. A Dunántúl délnyugati és az Alföld délkeleti területein már hosszabb ideje a sokévi átlag alatt maradt a lehulló csapadék mennyisége, mely valószínűleg negatív következményekkel jár az idei mezőgazdasági termelésre és az érintett régiók hidrológiai viszonyaira.


Kapcsolódó oldalak:


Az aszály osztályozása az SPI értéke és a hozzá tartozó valószínűségek alapján


A három havi SPI területi eloszlása 2017 májusában


A hat havi SPI területi eloszlása 2017 augusztusában