Rekord csapadékú első negyedév után elkél a szárító napsütés

Lakatos Mónika, Bihari Zita

Az adatbázisunkban tárolt több mint egy évszázadot felölelő tavaszi összegek csökkenést mutatnak, az idei március havi érték azonban nem a csökkenő tendenciát erősíti, ugyanis a szokásos 30,8 mm helyett ennek több mint háromszorosa, 99,7 mm hullott országos átlagban. Ennél többet csak 1937-ben mértünk, akkor 114,6 mm hullott az első tavaszi hónapban. A megelőző két téli hónapban is bőségesebb volt a csapadék ellátottság a megszokottnál. Januárban a duplája, februárban pedig, ami egyébként a legszárazabb hónapunk, az 1971-2000-es normál érték 230%-a hullott országosan.

Jellemzően az első negyedév a legszárazabb térségünkben, de nem így volt ez az idén. Az első negyedévben majd két és félszeres mennyiségű csapadék jutott le a felszínre országos átlagban a mérések előzetes feldolgozása alapján. Ezzel a legnedvesebb első negyedévet hagytuk magunk mögött 2013 márciusában 1901 óta.

A havi összegeket és az 1971-2000-es normáltól való eltéréseket bemutató anomália térképek jól illusztrálják a lehullott mennyiségek területi eloszlását (1. és 2. ábra). Ilyen jellegű térképek a honlapunkon fellelhető időjárási visszatekintőben rendszeresen készülnek.

1. ábra
A havi csapadékösszegek területi eloszlása 2013. első három hónapjában

2. ábra
A havi csapadékösszegek eltérései az 1971-2000-es sokéves átlagtól 2013. első három hónapjában

Az első három hónapot tekintve az 1971-2000-es normál 91,5 mm, a jelenlegi klímát leginkább jellemező 1981-2010-es harmincéves átlag az évnek ebben az időszakában ennél magasabb: 98,5 mm. Ezzel szemben idén januártól márciusig 239,2 mm-t mértünk. A sokéves átlagokat tekintve június közepéig szokott lehullani ennyi csapadék. Ez a magas időszakos összeg a szokásos éves mennyiség 41%-át teszi ki országos átlagban.

Az első negyedév során regisztrált havi mennyiségek, illetve anomáliák területi eloszlását mutatja a 3. és a 4. ábra. A Dunántúl, annak is főként a középső régiói, valamint az Északi-középhegység magasabban fekvő területei voltak a legcsapadékosabbak. Az anomália térkép szerint (4. ábra) kiterjedt területeken jellemzően a normálérték duplája, de szűkebb régiókban a három és félszerese is hullott.

3. ábra
A 2013. első negyedévében lehullott időszakos csapadékösszeg

4. ábra
A 2013. első negyedévében lehullott időszakos csapadékösszeg eltérései az 1971-2000-es sokéves átlagtól

Az idősor grafikonokon (5. és 6. ábra) látható, hogy országos havi rekord ugyan nem született, de a három hónap csapadéka együtt messze meghaladja az 1901 óta mért eddigi legnagyobb, 188,9 mm-es értéket, amit 1937-ben tapasztaltunk. Az időszakos összegek valószínűségi eloszlásának közelítéséből az idei 239,2 mm-es negyedévi összeg bekövetkezésének valószínűsége nagyon kicsi, nem éri el a 2 ezredet.

5. ábra
A havi csapadékösszegek idősorai az 1901-2013 időszakból;
az adatok az OMSZ klimatológiai adatbázisa alapján készült homogenizált, interpolált országos átlagok

6. ábra
Az első negyedév időszakos csapadékösszegei az 1901-2013 időszakból;
az adatok az OMSZ klimatológiai adatbázisa alapján készült homogenizált, interpolált országos átlagok

A magas időszakos összeg egy újabb bizonyíték a csapadék egyre szélsőségesebbé válásáról régiónkban. Érdemes megfigyelni, hogy a nagy csapadékok irányába történő kilengések igen erőteljesek, ahogy a 2010-es éves összeg és az idei első negyedév is mutatja.

Április elsején már kevesebb eső áztatta a földeket, s az átlagosnál több napsütésnek, illetve a tavaszi szél szárító hatásának köszönhetően csökkent a belvizes területek nagysága.

Készült: 2013. április 17.

A tanulmány az ORIENTGATE projekt keretében készült.