2017. március 30. csütörtök
Tanulmányok

OMSZ: 2016. augusztus 2. 08:44

Viharvadászatok 2016. július 12–13. között

Egy hullámzó frontnak köszönhetően 2016. július 12-én és 13-án ismét kedvező feltételek mutatkoztak szupercellás zivatarok kialakulásához, mely során számos viharvadász és viharmegfigyelő (spotter) készített részletes fényképes dokumentációt. Jelen beszámoló nem érinti a zivatarok kialakulásának hátterét, hiszen erről már született egy korábbi esettanulmány, hanem a viharvadászok és spotterek szemszögéből követi végig az események lefolyását.

Kun Sándor (Viharvadászok Egyesülete)


2016. július 12-én az időjárási helyzet némi bizonytalanságot hordozott magában, így ezen a napon szervezett viharvadász csapat nem indult útnak. Azonban a délutáni órákban az Alpokban kialakuló, majd hazánk területére besodródó szupercellát egyik szemfüles viharvadászunk (Hérincs Dávid) sikeresen lencsevégre kapta Szombathelyen. A vihar rendkívül látványos, szupercellás zivatarokra jellemző felhőstruktúrákat produkált (1. ábra). Később egy másik szupercella is kialakult, és közel azonos pályát leírva vonult az ország nyugati területei felett, mely az elsőhöz képest már csak kisebb károkat okozott. Az esti órákban oszlopos tagunknak, Csirmaz Kálmánnak, aki az OMSZ siófoki viharjelző obszervatórium munkatársa, sikerült lefotóznia egy távolban vonuló szupercellát (2. ábra).

 1. ábra

1. ábra
Az Alpokból érkező szupercella fal- és farokfelhője; Fotó: Hérincs Dávid

2. ábra

2. ábra
Szupercella és a villámok által megvilágított dőlt feláramlási torony (balra); Fotó: Csirmaz Kálmán


2016. július 13-án az OMSZ az ország jelentős részére másodfokú figyelmeztető előrejelzést, majd riasztást adott ki, illetve a Viharvadászok Egyesülete is egy kettes konvektív előrejelzés kiadását tartotta indokoltnak. Ilyen helyzetben egyértelmű volt, hogy több viharvadász csapat is útnak indul, és a viharmegfigyelők is résen lesznek.

Hérincs Dávid viharvadászunk most sem tétlenkedtek, hiszen a nyugat-magyarországi szupercella-folyosó kellős közepén csak a faluja szélére kellett kikerékpározni, hogy az Alpok felől érkező szupercellát megörökítse (3. ábra).

 3. ábra

3. ábra
 Ismét az Alpokból érkező szupercella Egyházasrádócról; Fotó: Hérincs Dávid


A Balaton felé közeledő vihart Pintér Istvánnak is sikerült megörökítenie (4. ábra), aki a cella elvonultával viharkárfelmérést is végzett Keszthelyen.

4. ábra
4. ábra

 Balaton felé száguldó HP szupercella; Fotó:Pintér István


Az első csapat (Sebestyén Ádám és Bondor Gyula) már a déli órák környékén elindult Budapestről a Balatontól délre eső területek felé, hogy ott várja meg a nyugat, délnyugatról érkező, kialakuló szupercellákat. Mivel egy hullámzó front kifejezetten szereti megtréfálni az időjárási modelleket, az utóbbi pedig a vadászokat, így csapatunknak nem volt könnyű dolga. A helyzet sűrűjében végül úgy döntöttek, hogy a Balaton felett haladó HP (nagy csapadékú) szupercellát próbálják utolérni, amit végül annak kiáramlás domináns fázisában sikerült is elcsípniük (5. ábra). Ezt a vihart egy másik csapatunk (Mirk Tamás és Lőrincz Ákos) is levadászta Balatonszentgyörgy térségében (6. ábra).

 5. ábra

5. ábra
Kiáramlás domináns HP szupercella és peremfelhője; Fotó: Sebestyén Ádám

6. ábra
6. ábra

Balatonszentgyörgy térsége felett elhúzó HP szupercella; Fotó: Lőrincz Ákos


A szupercella a Balaton keleti-medencéjét elhagyva fokozatosan vesztett erejéből, majd elhalt, köszönhetően a Pécs irányából érkező, időnként szupercellás jegyeket is felvonultató zivatarnak. Ez utóbbi celláról Kacs Dávid készített egy részletes fényképes beszámolót, melyben nem csak a viharokról (7. ábra) tudhatunk meg többet, hanem egy viszonylag ritkán lencsevégre kapott jelenségről is (8. ábra).

 7. ábra

7. ábra
Peremfelhő Kaposfüred térségében; Fotó: Kacs Dávid

 8. ábra

8. ábra
Patkóörvény (horseshoe vortex); Fotó: Kacs Dávid


A nap leghosszabb és egyben legfárasztóbb viharvadászatát a „Felhőszakadárok” nevű formáció hajtotta végre. A Nagykovácsi Zsolt és Kun Sándor alkotta páros Szolnok térségéből indulva, szerda estétől (18:30) másnap hajnalig (05:00-ig) folyamatosan végigkövette az országban tomboló viharokat. A nap leghosszabb életű és legszebb struktúrájú szupercelláját még pont a sötétedés beállta előtt sikerült levadászniuk Biatorbágy térségében. A vihart és annak viselkedését több oldalról is megfigyelték, és arról részleteses dokumentációt készítettek, ami tudományos szempontból is izgalmasnak bizonyult (9–11. ábra és videó).

9. ábra

9. ábra
A biatorbágyi CL (klasszikus) szupercella és annak falfelhője; Fotó: Nagykovácsi Zsolt

 10. ábra
10. ábra

A szupercella oldalról fényképezve és a tiszta rés (RFD,  hátoldali leáramlás) területe; Fotó: Nagykovácsi Zsolt

 

11. ábra

11. ábra
Biatorbágyi szupercella forgó feláramlási tornya hátulról fényképezve; Fotó: Nagykovácsi Zsolt

  

 A biatorbágyi szupercella forgó feláramlási tornyából kicsapó villámok; Felvétel: Kun Sándor

 
Az éjszaka további része egyértelműen a zivatarrendszerekről, felhőszakadásokról és a villámparádéról szólt (12. ábra). Csupán egy-két marginális szupercella próbálkozott az éj leple alatt, de ezek sem látványban, sem erejükben nem közelítették meg korábbi társaikat.

 12. ábra

12. ábra
Lecsapók cikáznak Kecskemét egén; Fotó: Kovács Kornél


Az írások bővebb, további érdekességeket, információkat és a viharmegfigyelők beszámolóit is tartalmazó változata elérhető a szupercella.hu oldalán.


 

Tanulmányok