2018. június 21. csütörtök
Nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

OMSZ: 2018. május 29. 08:33

2018 májusi helyzetkép

A világon sokfelé volt a tavasszal és van most is szélsőséges időjárás, mely jelentősen befolyásolja az élelmiszer termelést. Európában sokfelé késtek a vetéssel, de a meleg áprilisban a középső és keleti területeken gyors a növényzet fejlődése. Az Egyesült Államokban délen szárazság nehezítette a gazdák életét. Argentínában a történelmi szárazság miatt nagy károk vannak, és a szokatlan időpontban, immár későn érkezett csapadék még a kevés termés betakarítását is hátráltatta. Az alábbiakban ezeket az időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze a nagyobb termőterületeken.

Európa
A hideg március után Észak-, Közép- és Kelet-Európában az áprilisi középhőmérséklet 3-6 Celsius fokkal haladta meg az átlagos értékeket, mely a növények tavaszi fejlődését nagyon felgyorsította. A meleg idő nem mindenhol párosult ideális talajnedvességgel: Közép- és Kelet-Európában nagy területen alakult ki csapadékhiány, mely eddig az őszi kalászosokat számottevően nem befolyásolta, azonban az őszi káposztarepce virágzására negatívan hatott. Csehországban például a vegetációs időszak egyből szárazsággal indult, Dél-Olaszországban pedig a szokatlan meleg nagyon lerövidítette a durumbúza szemfejlődési időszakát. Angliában, Franciaország és Ausztria déli részén, illetve Szlovéniában a csapadéktöbblet sokfelé akadályozta a mezőgazdasági munkákat. Spanyolország északi részén is több eső hullott az átlagosnál, de annak nagyon kedvező hatása volt a nyári növényekre (1. ábra). Bár április első dekádjában még többfelé volt gyenge fagy, de számottevő fagykár április óta nem alakult ki Európában.

Műholdas megfigyelések alapján Spanyolországban a növények fejlettsége átlagoshoz közeli, a téli időjárás miatt keletkezett fejlődési lemaradást nagyrészt behozták. Olaszországban is általában szépen fejlettek a kultúrák a kedvező időjárás miatt. Franciaországban átlagos fejlettségűek, míg Anglia, Németország és Lengyelország északi részein, valamint Dániában el vannak maradva az ilyenkor szokásos fejlettségi állapottól. Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Magyarországon, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában a kultúrák fejlettebbek az átlagostól.

A tavaszi árpa vetése általában a klímának megfelelően, a megszokott módon haladt, így Finnországban például csak május közepén kezdték a vetést. Írországban viszont a nedves körülmények késleltették a vetést, így a termés mennyisége várhatóan arrafelé csökkenni fog. A cukorrépa vetése és a burgonya ültetése sokfelé (pl. Németországban, Lengyelországban, Franciaországban, Oroszország egyes területein) 1-2 hetet csúszott a vizes talajállapotok miatt. Hasonló volt a helyzet a kukorica vetésénél Romániában, Magyarországon és Bulgáriában: a vetés csúszása miatt a virágzás időpontja is csúszhat, ami azt a kockázatot hordozza, hogy a virágzás is csúszik és már a nyári aszályok idejére eshet, ami a termésmennyiséget jelentősen tudja csökkenteni. Ukrajnában és Törökországban ideálisak a körülmények eddig a kukoricára. Olaszországban és Franciaország déli részén a vetésre, a kelésre is optimális hőmérsékleti és talajnedvesség viszonyok voltak, míg Franciaország nyugati részein és Spanyolországban kb. két hetet csúszott a vetés időpontja.

A termésbecslések búzából (2. ábra) az Európai Unióban az átlagosnál nagyobb termésátlagot jeleznek előre: a 2017-esnél 1,4%-kal, míg az elmúlt 5 éves átlagnál 3,5%-kal. Magyarországon ugyanezekhez az időszakokhoz viszonyítva 2,6%-os csökkenést, illetve 4,9%-os növekedést vetítenek előre. Repcéből (3. ábra) ugyanezek az összefüggések az EU egészére -1,8%, -2,9%, míg hazánkra +12%, illetve -3,0%. Ukrajnában és Fehéroroszországban az átlagostól és a tavalyi évitől is nagyobb termést várnak az előrejelzések, a tavalyinál kukoricából például 10-13%-kal, őszi búzából pedig 2-4%-kal. Ezek az előrejelzések többnyire statisztikai alapon nyugszanak, másrészt a szezonnak még messze a vége, nagyon sok minden történhet a betakarításig, ezért óvatosan kell ezeket a számokat kezelni.

Egyesült Államok
A délnyugati államokban májusban tovább fokozódott a szárazság, különösen Texas, Oklahoma, Kansas államokban van erős aszály, miközben a délkeleti államokban is enyhe aszály alakult ki (errefelé a hurrikán erősséget el nem érő szubtrópusi vihar érkezik a következő napokban, mely valószínűleg így is jelentős károkat fog okozni). A kukorica övben megfelelő a talajnedvesség, de a sokfelé hideg április késleltette a tavaszi munkálatokat. 

Kanada
Az ország nagyobb részén szárazság van, a hűvös időjárás pedig, különösen Ontario államban lassította le az őszi búza fejlődését.

Dél-Amerika
Brazília déli részein az áprilisi, májusi száraz, meleg idő csökkentette a másodvetésű kukorica terméskilátásait. Május első dekádjában Argentínában szokatlanul sok csapadék hullott a történelmi szárazság után, mely a beérett termésnek már későn jött, sőt a betakarítást nagyban hátráltatta, ugyanakkor az őszi vetések számára kedvező talajnedvességi viszonyokat teremtett.

Kelet-Ázsia
Kínában az átlagosnál melegebb idő kedvezően hatott a növények fejlődésére, miközben északon, a fő őszi búza és repce termőterületeken a csapadék mennyisége sokfelé elmaradt a szokásostól. A délkeleti részeken a rizs számára is csapadékhiány mutatkozik.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést (4. ábra). A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály vagy áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

  • búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
  • kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Mexikó, Argentína, Ukrajna, India
  • repce: Kanada, Kína, India, EU
  • napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
  • szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2018. május 28.


1. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2018. április 1. és május 25. között (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(kék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, pontozott terület: hőtöbblet)


2. ábra
Összbúza termésátlag előrejelzés a 2013-2017-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


3. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2013-2017-es átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


4. ábra
Globális VHI Index 2018. május második dekádjára (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)