Bevezető
Hőmérséklet
Csapadék
Szél
Napfénytartam
Globálsugárzás
Légnedvesség
Légnyomás
Szélsőségek
A 2010-es csapadékviszonyok rendkívüliségéről tanúskodik a 15. ábra. Csupán két hónapban, márciusban és októberben maradt a csapadékösszeg a szokásos érték alatt. A legtöbb hónapban másfélszerest megközelítő vagy azt meghaladó értékek jelentkeztek. A legkiugróbb a májusi közel háromszoros összegével, de nem sokkal marad el mögötte a szeptemberi, amikor az átlag több mint két és félszerese hullott le. Éves szinten mindez 169%-ot eredményezett, azaz több mint a sokéves átlag másfélszeresét.
A májusi összeg rekordnak bizonyult, mintegy 50 mm-rel haladta meg az 1939-es 126 mm-es rekordot. A kiemelkedő szeptemberi csapadékösszeg pedig egy második helyhez volt elég, a 2010-es 126,6 mm, csupán 6 mm-rel maradt el az 1996-os szeptemberi rekord mögött.
15. ábra
Havi csapadékösszegek 2010-ben az 1971-2000-es normál
százalékában (58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)
Az éves csapadékösszeg nem csak országos átlagban dőlt meg, hanem állomási viszonylatban is, Miskolc-Lillafüred-Jávorkút állomásunkon 1555 mm csapadék hullott az elmúlt évben. Ahogy a térképen is látszik (16. ábra), a Mátrán kívül jelentős mennyiségű, 1300 mm-t meghaladó csapadék volt jellemző a Bükkben, valamint a Bakony és a Mecsek térségében is. Az éves csapadékhozam területi elrendeződése követi a szokásos képet: középhegységeink kirajzolódnak, az Alföld és a Kisalföld területei a legszárazabbak, ám értékeiben a szokásos 500-800 mm-t jelentősen meghaladta, 2010-ben többnyire 800-1400 mm csapadék hullott.
16. ábra
A 2010. évi csapadékösszeg
Január
Az ország nagy része csapadékosabb volt a vártnál ebben a hónapban, általában a szokásos mennyiség 120-240%-a hullott országszerte. A csapadék általában hó formájában érkezett, esőről csak azon a néhány napon érkezett jelentés, amikor pozitív átlaghőmérséklet jellemezte hazánkat. A legcsapadékosabb nap 30-a volt, ekkor Recsk állomásunkon 42 mm csapadékot mértünk, mellyel megdőlt a napi jellemző csapadékösszeg rekord. A hóvégi erőteljes havazás hatására többfelé rendkívül vastag hótakaró alakult ki. Gönci állomásunkon január 30-ról 31-re virradóra mintegy 45 cm-nyi friss hó hullott. Ilyen intenzív havazásra ezen a napon a mérések óta még nem volt példa.
Február
Az ország túlnyomó része csapadékosabb volt a megszokottnál februárban, különösen az Alföld, ahol helyenként a sokéves átlagos havi csapadékösszeg több mint háromszorosa is előfordult. Február 16-ig minden nap kaptunk jelentést havazásról, majd a felmelegedéssel párhuzamosan a hónap végére fokozatosan az eső lett a csapadék meghatározó formája. A legtöbb csapadék 26-án hullott, ezen a napon mértük a hónap legnagyobb csapadékösszegét is, 38,4 mm-t paksi állomásunkon.
Március
A havi csapadékösszeg hazánk területén többnyire elmaradt az ilyenkor szokásos értéktől, helyenként a sokévi átlag 30-40%-át sem érte el. A legcsapadékosabb időszak március 10-11-e volt, amikor a napi csapadékösszeg országos átlagban 4-5 mm volt. A hónap utolsó két napjára esett a másodmaximum, ekkor a napi csapadékösszeg megközelítette a 4 mm-t. A hónap második harmadában több helyről jelentettek havazást, a lehullott hó mennyisége azonban általában nem volt jelentős.
Április
Az áprilisban lehullott csapadék mennyisége az ország nagy részén meghaladta az ilyenkor szokásos értéket, több helyen 2,5 - 3-szoros havi összeg is előfordult. Az április 12-14. közötti időszakban országos átlagban naponta 10-12 mm körüli csapadék hullott. 12-én Királyszállás Várpalota állomásunkon 62,5 mm csapadékot mértünk, mely ezen a napon rekordnak bizonyult.
Május
A hónapban leesett rengeteg eső elsősorban a Zsófia ciklon átvonulásához köthető. Zsófia május 15-18. között borzolta a kedélyeket hazánkban bőséges csapadékával. A legcsapadékosabb régió a Dunántúli-középhegység volt, a Bakonyban a havi összeg a 360 mm-t is átlépte. Az ország nagy részén a májusi csapadék az ilyenkor szokásos érték háromszorosa fölött volt. A legmarkánsabb különbség a Bakonyban jelentkezett, itt az átlag mintegy ötszöröse is előfordult. A legcsapadékosabb nap 15-e volt. Az eddigi május 15-én mért 74,2 mm-es rekordnál 2010. május 15-én 30 állomásunkon mértünk nagyobb összeget. A két legnagyobb értéket Bakony Kőrishegyen és Bakonybélben mértük, 157 és 146 mm-t. A kőrishegyi érték az eddig mért legnagyobb májusi csapadékösszegnek bizonyult.
Június
Júniusban is jelentős csapadék hullott országszerte, de a májusi értékekhez képest alacsonyabb, túlnyomóan 200 mm alatti összegeket regisztráltunk. A legnagyobb összegek a Dunántúli-dombság és a Mecsek térségében jelentkeztek, ezeken a területeken az ilyenkor szokásos csapadékmennyiség több mint két és félszerese volt jellemző. A legtöbb eső a hónap első napjaiban esett, de kiemelkedően csapadékos volt a 16. és 21. közötti időszak is. A jellemző csapadékrekord három napon is megdőlt: 1-jén, 20-án és 21-én.
Július
Ebben a hónapban az ország nagy részén az ilyenkor szokásosnál több csapadék hullott. A havi csapadékösszeg az északkeleti országrészben a sokévi átlag kétszerese, sőt a Nyírségben helyenként a négyszerese volt. Különösen a hónap második fele volt esős, 24-én mintegy 12, 25-én pedig 14 mm körüli összeg volt jellemző. A napi jellemző rekord 15-én, és 24-én is megdőlt: 15-én Kőszegen 93,7 mm, 24-én Nyírlugoson 106,8 mm csapadékról érkezett jelentés.
Augusztus
A havi csapadékösszeg a Dunántúl nagy részén meghaladta a sokévi átlag 1,5-szeresét, de helyenként a 2,5-szeresét is elérte. Az országos átlagban vett napi csapadékösszeg több napon is megközelítette vagy túllépte a 10 mm-es határt. A legtöbb eső 6-án esett, ekkor az érték a 15 mm-t is meghaladta. A második legcsapadékosabb nap, 13-a nem sokkal maradt el mögötte. Ez utóbbi alkalommal a napi csapadékösszeg rekordja is megdőlt, Celldömölk állomásunkon 87,5 mm-es összeget mértünk.
Szeptember
A havi csapadékösszeg országszerte meghaladta az ilyenkor szokásos összeget, a Duna-Tisza közének déli részén a szokásos mennyiség négyszerese, sőt ötszöröse is előfordult. A hónapban 5 napon haladta meg a napi csapadékösszeg a 10 mm-t országos átlagban. A kimagasló értékek mediterrán ciklonok átvonuló felhő- és csapadékrendszeréhez kapcsolódóan jelentkeztek. 10-e volt a legcsapadékosabb nap, amikor mintegy 24 mm eső esett országos átlagban. Ezen a napon Parád Óhuta állomásunkon megdőlt a napi csapadékösszeg rekordja is, itt 100,5 mm-t mértek.
Október
Hazánk nagy részét a szokásosnál szárazabb időjárás jellemezte, különösen az északkeleti országrészt, ahol az átlagos csapadékmennyiség alig egy ötöde hullott le ebben a hónapban. 14 napon egyáltalán nem regisztráltunk csapadékot mérőhálózatunkban. Kiemelkedő mennyiség 15-én jelentkezett, amikor egy mediterrán ciklon átvonulásával 20 mm körüli összegek hullottak az ország északnyugati felében, illetve Pest és Baranya megyében. Ebben a hónapban esett le az első hó, 21-én jelentettek először havazást Csaroda és Telkibánya állomásunkról is.
November
A novemberi csapadékösszeg az ország túlnyomó részén átlagosnak bizonyult. Kimagasló napi csapadékösszegek jellemezték az országos csapadékviszonyokat 22-én és 28-án: az átlagos összeg mindkét napon meghaladta a 13 mm-t, 28-án a 17 mm-t is átlépte. 22-én Kékestető állomásunkon 62 mm eső hullott, mellyel a mérőhelyen megdőlt a napi csapadékrekord. 28-án Hidegkúton is megdőlt a napi csapadékrekord, 52 mm csapadékról érkezett jelentés.
December
A Dunántúlon a havi csapadékösszegek a sokéves átlag alatt maradtak, míg a Tiszántúlon az átlag kétszeresét meghaladó összegek rajzolódtak ki. Kiemelkedő, 10 mm-t meghaladó csapadékösszeg országos átlagban a hónap első napján, illetve 25-én volt jellemző. A hónapban átlagosan 16 napon hullott csapadék, ebből 11 napon havazott.
17. ábra
Havi csapadékösszegek 2010-ben és az 1971-2000-es átlagértékek (mm)
A legcsapadékosabb hónap 2010-ben a szokásos június helyett a május volt, több mint 170 mm-es összegével (17. ábra). Ennek az egy hónapnak a csapadékhozama a tavasszal szokásos összeget mintegy 40 mm-rel meghaladta, illetve csak ebben a hónapban az éves átlagos csapadék több mint 1/3-a esett le. Általában a november képez másodmaximumot a havi csapadékmennyiségek sorában, de az elmúlt évben ez is rendhagyóan alakult, a második legnagyobb összeg a szeptembert jellemezte. A legszárazabb hónap a március volt, ami pedig a sokéves átlagok alapján a február szokott lenni.
18. ábra
A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma
(országos átlag) 2010-ben
A csapadékviszonyokat jól jellemezhetjük a csapadékmennyiség mellett a csapadékos küszöbnapok számával is (18. ábra). Országos átlagban a 2010-es évben mindegyik küszöbnapból többet számoltunk az 1971-2000-es átlaghoz képest, mely szintén a csapadékviszonyok rendkívüliségéről tanúskodik.
Országos átlagban a szokásosnál 32-vel többször, összesen 145 napon hullott csapadék, ebből 36 napon hó formájában az átlagos 13 helyett. A legtöbb csapadékos napot (r>=0,1 mm), 19-et májusban számoltuk, mely 8-cal több az ilyenkor szokásosnál. Kiemelkedik a szeptemberi érték is, holott ez a hónap a legtöbb száraz nappal bíró hónapok közé tartozik. Az elmúlt év szeptemberében az átlagnál 6-tal több, 14 napon esett. Az év utolsó hónapja képezi a másodmaximumot, decemberben a szokásos 10 napnál 5-tel többször hullott csapadék.
Hasonló a helyzet az 1 mm-nél nagyobb csapadékú napok esetében is (19. ábra). Március és október kivételével minden hónapban a sokéves átlag fölötti értékek jelentkeztek, a május, a szeptember és a december pedig a csapadékos napokhoz hasonlóan ugyanúgy kiemelkedik a hónapok sorából.
A mezőgazdasági szempontból mérvadó 5 mm-nél nagyobb csapadékmennyiség országos átlagban tavaly 61 napon fordult elő, ami 23-mal több az 1971-2000-es normálértéknél. Évközi eloszlása jól követte a csapadékos napok (r>=0,1 mm) számát (18. ábra), a maximumot, ahogy az összes többi küszöb esetében, itt is a május hozta.
19. ábra
Azon napok száma 2010-ben (országos átlag) amikor 1 mm-nél
több csapadék esett és az 1971-2000-es átlagértékek