Szélsőségesen száraz évről tanúskodnak a 15. ábra értékei. Nem csak az év, hanem kettő kivételével (július és december) minden hónap csapadékdeficitet mutat. A legszembeszökőbb a novemberi 1%-os érték, amikor is országos átlagban az egész havi csapadékösszeg az 1 mm-t sem érte el, csupán 0.4 mm volt. Ezzel a november az elmúlt 111 év legszárazabb novembere lett. Az eddigi novemberi szárazsági rekordot az 1924-es 9 mm-es csapadék tartotta, ami még mindig tetemes mennyiségnek számít a 2011. novemberi összeghez képest. Ezzel együtt az ősz is rendkívül száraznak bizonyult, csapadékhozama a második legkisebb volt a mérések kezdete óta.
A júliusi és decemberi viszonylag jelentős csapadéktöbblet csak némileg enyhítette a csapadékhiányt, a 2011-es évet 28%-os csapadékhiánnyal zártuk. A homogenziált, interpolált adatok alapján országos átlagban 407,4 mm csapadék hullott, mely – bár csekély különbséggel a korábbi rekordhoz képest - a legalacsonyabb értéknek számít 1901 óta. Az eddigi legszárazabb év a 2000-es volt 408,8 mm-rel.
15. ábra
Havi csapadékösszegek 2011-ben az 1971-2000-es normál
százalékában (58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)
Az éves csapadékösszeg hazánk területén 500-800 mm között szokott alakulni, 2011-ben viszont többnyire 350-600 mm csapadék hullott (16. ábra). A legtöbb csapadék az Alpokaljára jutott, de kisebb foltokban a Mecsekben, illetve a Tiszántúlon is megjelentek nedvesebb időjárású területek. A legszárazabb az ország középső régiója volt, a legalacsonyabb éves csapadékhozamot, 251 mm-t Tordas állomásunkon mértünk. Ennél alacsonyabb éves összegeket 1901 óta csupán a 2000-es szárazság során, illetve 1961-ben jegyeztünk fel.
16. ábra
A 2011. évi csapadékösszeg
Január
Szinte az egész ország területén kevesebb csapadék hullott a szokásosnál ebben a hónapban, a Dunántúlon az értékek a sokéves átlag felét sem érték el. Országos átlagban kiemelkedő csapadékösszeg 19-én volt jellemző, a mért napi csapadékösszeg ezen a napon nyom és 11 mm között alakult, a nagyobb értékeket elsősorban az északkeleti országrészben regisztráltuk, de a Dél-Dunántúlon is előfordultak 8 mm körüli összegek.
Február
A február általában a legszárazabb hónap az évben, de a 2011-es február még a szokásosnál is szárazabbnak bizonyult. Kis kivétellel az ország szinte teljes területén kevesebb csapadék hullott a szokásosnál, Somogy megye északi részében a sokéves átlag 10%-ánál is alacsonyabb csapadékösszeg volt jellemző. Csupán egy napon, 24-én hullott említésre méltó mennyiségű csapadék, országos átlagban 4 mm. A csapadék ezen a napon hó formájában érkezett, és csak a keleti országrészre korlátozódott.
Március
Hazánk egész területén 10 mm-t meghaladó csapadék hullott, többnyire 20-40 mm közötti értékek jelentkeztek. A legszárazabb terület a Dunántúl nyugat-délnyugati része volt, ahol a lehullott csapadék a sokéves átlag 50%-át sem érte el. A hónap során két csapadékosabb időszak jelentkezett, március 16-19. között és 26-27. között. A legcsapadékosabb nap 17-e volt. Ekkor az esőzés elsősorban az északkeleti országrészt érintette.
Április
Az ország túlnyomó része szárazabb volt a szokásosnál, csapadékosabb terület csak az Alpokalja térségében rajzolódott ki. Arányaiban a legnagyobb különbség a Duna-Tisza közében és az Alföld délkeleti részén volt jellemző, ahol a sokéves átlagmennyiség negyede sem hullott le. Kimagaslóan csapadékos nap nem volt a hónapban, az értékek csupán három alkalommal, 4-én, 12-én és 25-én haladták meg a 3 mm-t országos átlagban.
Május
Az ország nagy része szárazabb volt a szokásosnál, a Dunántúlon a szokásos érték negyedénél kisebb mennyiség is előfordult. Országos átlagban kiemelkedően sok csapadék május 15-én hullott, de az átlagnál csapadékosabb volt az 1-je, a 7-e és a 8-a is. Utóbbi két napon Kékestető állomásunkról hózáporról kaptunk jelentést.
Június
A hónapban a legszárazabb a Balaton környéke, illetve a délkeleti országrész volt. A csapadékban szegény vidékeken nagy területen a szokásos havi mennyiség fele sem hullott le, helyenként még a negyedét sem regisztráltuk. A bőséges csapadékú régiókban (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe) viszont a csapadékösszeg az átlagérték kétszeresét is megközelítette.
Július
Hazánk nagy részén több csapadék hullott a szokásosnál, ez alól kivételt csupán a Dunántúl nyugati része és az Alföld déli határa jelentett. Követve a csapadék eloszlását, a legnagyobb eltérések a legcsapadékosabb területeken rajzolódtak ki. Míg a Dunántúlon a 100 mm fölötti összegek 2-3-szoros mennyiséget képviseltek, a Tiszántúlon a helyenként 180 mm-t is meghaladó csapadékhozamok a szokásos érték 4-szeresét is megközelítették. 19-én, 20-án, 28-án és 29-én az országos átlagban vett csapadékösszeg a 10 mm-t is meghaladta. Mind a négy napon kaptunk jelentést 40 mm-t megközelítő vagy azt meghaladó csapadékösszegről.
Augusztus
A csapadék területi eloszlása meglehetősen szélsőséges volt ebben a hónapban, és ennek megfelelően széles határok között mozgott a havi csapadéknak a sokéves átlaghoz viszonyított aránya is. Összességében azonban egy, az átlagnál szárazabb hónapot zártunk. A Duna-Tisza közében a csapadékösszegek a szokásos mennyiség 25%-át sem érték el, míg az északnyugati országrészben, az ország többi részét jelentősen lehagyva, másfélszeres, kétszeres mennyiségek is megjelentek. Országos átlagban jelentősebb mennyiségű csapadék 4-én hullott. Ekkor a nagy mennyiségű csapadék a Dunántúl nyugati felét érintette, Villány állomásunkon, ahol 114.4 mm-t mértünk, a napi csapadékösszeg rekordja is megdőlt.
Szeptember
A szeptember rendkívül száraznak számított, hazánk nagy részén 30 mm-nél kevesebb csapadék hullott. A legszárazabb vidék az északi országrész volt, itt a sokéves havi csapadékhozamnak kevesebb mint 5%-a hullott le. Több nógrádi és heves megyei állomásunkon egyáltalán nem regisztráltunk csapadékot a hónapban, az ország területén regisztrált összegek pedig jellemzően nem érték el a szokásos mennyiség felét sem. Említésre méltó csapadék csupán három napon hullott, 1-jén, 5-én és 19-én.
Október
A hónapban az ország nagyobb részén csapadékhiány jelentkezett. Ez alól kivételt csupán a csapadékosabb délnyugati országrész jelentett, de itt sem esett több eső a szokásos mennyiség másfélszeresénél. Kimagasló mennyiségű csapadék 7-én és 20-án volt jellemző, mindkét esetben átvonuló frontokhoz kapcsolódóan. A hónapban esett le az első hó. Október 15-én kaptunk jelentést először havazásról kékestetői állomásunkról.
November
A november csapadékösszege országos átlagban a legalacsonyabb volt 1901 óta (0.4 mm), alulmúlva az eddigi, 1924-es rekordot (9 mm). Hazánk egész területén 5 mm alatti csapadék hullott, a legtöbb állomás csapadéka az 1 mm-t sem érte el. A szárazságban szinte oázisként jelent meg Újfehértó állomásunk a maximumnak számító, 4.4 mm-es havi összegével, emellett hasonlóan szerény, de országos viszonylatban mégis kimagasló, 4 mm körüli csapadéknak örvendhettek Baranya megye keleti részében is. Csupán 7-én jelentkezett értékelhető mennyiségű csapadék, ami országos átlagban 0.1 mm volt.
December
Az év legtöbb hónapjával ellentétben a december viszonylag bőséges csapadékot hozott, az értékek 10 és 130 mm között mozogtak. Arányaiban a legcsapadékosabb az északkeleti országrész volt, meghaladva a kétszeres, helyenként megközelítve a szokásos csapadékhozam két és félszeresét is. Ezzel szemben az Észak-Dunántúlon, a határhoz közeledve a sokéves átlagos csapadékmennyiség fele, sőt negyede sem hullott le. Meghatározó mennyiségű csapadék országos átlagban 8 napon hullott, a legnagyobb összeg - országos viszonylatban mintegy 16 mm - 16-án jelentkezett. Ezen a napon Parád Óhuta állomásunkon 40 mm-es összeget mértünk, mellyel megdőlt a napi csapadékrekord.
17. ábra
Havi csapadékösszegek 2011-ben és az 1971-2000-es átlagértékek (mm)
A 17. ábrára tekintve a júliusi kimagasló érték tűnik ki elsőnek. Ebben a hónapban 92.5 mm csapadékot regisztráltunk országos átlagban, mellyel az év legcsapadékosabb hónapja lett, megelőzve ezzel a júniust, melynél a sokéves átlag tükrében minden hónap szárazabb szokott lenni. Általában február szokott a csapadékban legszegényebb lenni az évben, 2011-ben viszont a november, szinte teljesen csapadékmenetes időjárása minden hónapot alulmúlt. Ezenkívül az átlagos menet szempontjából szokatlan visszaesést mutattak az április, illetve az augusztus-szeptember hónapok.
18. ábra
A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma
(országos átlag) 2011-ben
A csapadékos küszöbnapok is a szokásosnál szárazabb időjárásról tanúskodnak, minden határérték esetén kevesebb napot számláltunk az 1971-2000-es átlaghoz képest. Országos átlagban mindössze 93 napon regisztráltunk csapadékot (r≥0,1 mm), ami 22-vel kevesebb a szokásosnál. A 18. ábrán a legszembetűnőbb a szélsőségesen száraz november mélypontja, amikor országos átlagban egyetlen napról beszélhettünk csapadékos napként, holott általában 10 ilyen nap szokott előfordulni. Kitűnik továbbá a július és a december maximuma. Mindkét hónap értéke átlagon felülinek számított, júliusban a 9 helyett 14, decemberben a 11 helyett 13 csapadékos napot számoltunk.
Az 1 mm-nél nagyobb csapadékú napok száma is júliusban volt maximális (19. ábra), viszont a csapadékos napokhoz képest a december kevésbé képviselt kiugró értéket. A fentiekkel összhangban, novemberben nem jelent meg oszlop a grafikonon, jelezve, hogy 2011 novemberében országos átlagban nem volt olyan nap, amikor 1 mm-nél több csapadék hullott volna.
A mezőgazdaság szempontjából mérvadó, 5 mm-nél nagyobb csapadékösszeget 12-vel kevesebb alkalommal, összesen 27 napon tapasztaltunk. Ebből a küszöbnapból a július és december kivételével minden hónapban kevesebb fordult elő. A júliusi kimagasló érték lett az év maximuma a szokásos júniusi helyett.
19. ábra
Azon napok száma 2011-ben (országos átlag) amikor 1 mm-nél
több csapadék esett és az 1971-2000-es átlagértékek