A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata,
különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra

A KRITéR projekt keretében záró rendezvényre került sor december 8-án, kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) központi épületének dísztermében. A rendezvényen a projekt résztvevői ismertették a megvalósított fejlesztéseket, a kidolgozott módszertant, valamint a kapott eredményeket, továbbá a rendezvény lehetőséget biztosított a felmerülő kérdések felvetésére. A munkacsomagok vezetői előadásaikban kitértek az eredmények hasznosításának lehetőségeire és további terveikre.

A rendezvényt a projektgazda (OMSZ) részéről Bihari Zita, a projekt koordinátora nyitotta meg, majd Tove Skarstein a Norvég Királyság magyarországi nagykövete tartott nyitó beszédet.

A nyitóbeszédeket követően Iványi Zsuzsanna, a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ munkatársa ismertette az EGT Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program fő elemeit. Előadásában kitért a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) és a kapcsolódó társ projektekkel kapcsolatos célokra. Beszélt a megvalósítás mikéntjéről, továbbá nagy hangsúlyt fektetett a NATéR adatbázis többszintű hozzáférési rendszerének kérdéskörére. Végül kiemelte a megfelelő kommunikáció fontosságát a különböző szintű felhasználókkal.

Eirik J. Førland, a Norvég Meteorológiai Intézet munkatársa az éghajlatváltozás kapcsán beszélt a hazájában jellemző kihívásokról és az alkalmazkodás lehetőségeiről. Előadásában hangsúlyozta a klímakutatók és a döntéshozók együttműködésének fontosságát, melynek megvalósítását Norvégiában olyan konzultációk, szemináriumok és projektmunkák segítik, amelyek a klimatológiai adatok helyes értelmezésére tanítják a résztvevőket és a kutatók is jobb rálátást kapnak a partnerek információ igényére.

Bihari Zita, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa a KRITéR projekt hátteréről, megvalósításáról, valamint a megvalósítás során tapasztalt nehézségekről tájékoztatta a hallgatóságot. Előadásában ismertette az éghajlat és a vizsgált hatásterületek közti kapcsolat leírására alkalmazott általános módszertant, majd beszélt a már elkészült és a továbbiakban még várható kiadványokról, tanulmányokról és publikációkról.

Lakatos Mónika és Szépszó Gabriella az OMSZ által a KRITéR megvalósításához szolgáltatott adatokról,
továbbá az elemzésekben felhasznált indikátorokról és azok előállításáról beszélt. A projektben a delta módszer szerint került meghatározásra a klíma várható jövőbeli alakulása, ami úgy épül föl, hogy a klímamodellek kiválasztott időablakai és a referenciaidőszak adataiból számított differenciák hozzáadódnak a méréseken alapuló, referenciaidőszakbeli adatokhoz. A további fejlesztések irányaként a hatásterületeken alkalmazott adatok idősorainak duzzasztása, valamint a felhasznált klíma projekciók számának növelése lett megnevezve.

A hőhullámok okozta többlethalálozás vizsgálata a jelenben és a klímaváltozás következtében címmel tartott előadást Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) munkatársa. Elmondta, hogy a hőhullámos napokat kistérségi szinten definiálták, a napi átlaghőmérsékletek gyakorisági eloszlásának 90%-os percentilisei alapján. A többlethalálozást a küszöbértéket meghaladó átlaghőmérsékletű, illetve az ennél hűvösebb időszakok halálozási rátáinak különbségeként állították elő. Elhangzott, hogy a NATéR adatbázisba be fog kerülni a küszöbhőmérséklet alatti, illetve a hőhullámos napokra (a küszöbhőmérséklet meghaladó átlaghőmérsékletű napokra) jellemző átlaghalálozás és az 1°C-ra eső átlagos többlethalálozás. A projekt keretében megindult a kapcsolat keresése a gazdasági és társadalmi tényezők és a többlethalálozás között, de szignifikáns összefüggést eddig nem sikerült kimutatni. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy finomabb statisztikai módszerekkel sem vezetnek a kutatások eredményre, ezért az előadó ezt az irányt nevezte meg a fejlesztések további színterének.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) feladata a szélsőséges időjárási helyzetek közlekedési balesetekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Czikoráné Balázs Erika előadásában ismertette a módszertan kidolgozásának fő lépéseit. A sérülékenység elemzése a CIVAS modell alapján valósult meg, télen az 5 mm-t meghaladó napi csapadékösszeg, nyáron a hőségnapok számának vizsgálata alapján. Az elemzéshez szükséges baleseti adatok a KAP online rendszerből származnak, a térinformatikai adatfeldolgozásra az ArcGIS szoftvert használták.

Az eredményeket Sápi Gergely tűzoltó százados, a Kritikusinfrastruktúra-koordinációs Főosztály munkatársa ismertette, térképekkel szemléltetve a jelenlegi helyzetet és a várható változásokat. A közlekedési baleseteket követően szükségessé váló beavatkozásra kialakított jelenlegi struktúra várhatóan a jövőben is megfelelő lesz. Továbbfejlesztési területek már most kijelölhetők, de a további vizsgálatokhoz hosszabb adatsorokra van szükség, mint ami jelenleg az OKF rendelkezésére áll.

A turizmus és az éghajlatváltozás kapcsolatáról először Kovács Attila beszélt, aki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársaként az ott folyó mérések és kérdőíves felmérések alapján módosította a TCI (Turisztikai Klíma Index) indexet. A kapott eredményeket mind a TCI mind a módosított TCI index esetén térképekkel prezentálta.

Ezt követően Németh Ákos (OMSZ) mutatta be eredményeit a CIT (második generációs turisztikai klíma index) alapján, ahol az indexeket háromféle turisztikai tevékenységre, a vízparti, a kerékpáros turizmusra, és a városlátogató turizmusra határozta meg. Térképeken és diagramokon szemléltette a különböző hónapokban várható változások mértékét.

Végül Forman Balázs, az E-Government Alapítvány szakértője arról beszélt, hogy milyen a klimatikus elemek szerepe a magyar fogyasztók utazásról, nyaralásról szóló döntéseiben. Kitért a turizmusra jellemző gazdasági folyamatokra és az ezekkel szorosan összefüggő alkalmazkodási potenciálra. Az előadás összefoglalásában Németh Ákos kiemelkedő területnek nevezte a turizmust azon sajátosságából kifolyólag, hogy kapcsolatba hozható a másik két partner vizsgálataival. Továbbá abbeli reményét fejezte ki, hogy a klimatikus szempontokat a turisztikai döntéshozók figyelembe veszik majd a jövőben a turisztikai fejlesztések tervezése során.